2013. június 01. 15:37 Szűcs László:

A világtörténelem legendás hadseregei (4. rész)

Az elmúlt évszázadokban nemcsak a hadvezérek, hanem a haderők is legendává váltak. Sorozatunk negyedik, befejező részében a 20. századi és a jelenlegi hadseregek közül választottunk ki tízet – szokásainkhoz híven, szubjektív indokok szerint.
A vatikáni hadsereg A világ legkisebb hadereje a vatikáni hadseregként is emlegetett Svájci Gárda, amely a római pápa védelmét ellátó kis katonai alakulat, összesen 110 főből áll. Története egészen a 15. századig nyúlik vissza: IV. Sixtus pápa hozta létre, mégpedig a Svájci Konföderáció segítségével. A Svájci Gárda katonáit az egész világon ismerik egyedi kinézetű egyenruhájuknak köszönhetően. A gárdisták munkájának nagyobbik része abból áll, hogy őrséget adnak Vatikánváros kapuinál, a városállam rendőrségével együtt ellenőrzik a forgalmat és felvilágosítással szolgálnak az érdeklődő turistáknak. A leglátványosabb feladatuk azonban kétségtelenül a díszőrség, a díszegység a Szent Péter téri hagyományos karácsonyi és húsvéti áldások alatt is felsorakozik. A látszat ellenére a gárda katonái kiképzett harcosok, az elmúlt csaknem félezer év alatt sokszor ontották vérüket a mindenkori római pápáért. Francia idegenlégió Légion étrangère – így hívják franciául a hadsereg elit katonai alakulatát, az idegenlégiót, amit 1831-ben alapítottak meg a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel az 1830. júliusi forradalom után külföldieket már tilos volt a francia hadseregbe sorozni. Az idegenlégió a 19. században részt vett a Franciaországot érintő összes háborúban, emellett pedig jelentős szerepet játszott a francia gyarmatbirodalom terjeszkedésének és védelmének segítésében is. A 20. század fegyveres konfliktusaiból sem hiányoztak a légió katonái: harcoltak a két világháborúban, Algériában és Indokinában is. Az alakulat sikerét – a katonai szakértelmen kívül – az „esprit de corps”-nak, azaz a csapatszellemnek köszönheti, ennek segítségével egy csapattá tudják kovácsolni a különböző országokból érkező, sokféle kultúrával rendelkező férfiakat. Bekerülni ma sem egyszerű a „francia elitbe”, egy 2006-os felmérés szerint a jelentkezőknek mindössze 13 százaléka felelt meg az alkalmassági vizsgálatok során. A Japán Császári Hadsereg A Japán Császári Hadsereg a Japán Birodalom hivatalos fegyveres ereje volt 1867 és 1945 között. Azzal a céllal hozták létre, hogy felváltsa a korábbi szamurájokat, és modern, európai sorozott hadserege legyen az országnak. Kezdetben amerikai támogatással, később francia, végül német tanácsadók segítségével fejlesztették, ennek következtében Ázsia legmodernebb hadseregévé vált. Legendássá a katonákkal szemben támasztott kemény követelmények és a vasfegyelem tették. A császári hadsereg katonái harcoltak az első kínai–japán háborúban (1894–1895), ott voltak Tajvan 1895-ös megszállásakor, az orosz-japán háborúban, illetve az első világháború ideje alatt is. A második világháborúban a hadsereg hírhedt volt fanatizmusáról, valamint a hadifoglyokkal és a civilekkel szembeni brutalitásáról. Miután Japán 1945 augusztusában elfogadta a feltétel nélküli kapitulációt, a császári hadsereget feloszlatták, helyébe a Japán Önvédelmi Erők lépett. Az izlandi haderő Bár Izland a NATO alapító országa, 1869 óta mégsem rendelkezik haderővel – összeállításunk szempontjából éppen ezért érdekes. Az ország védelmét jelenleg az észak-atlanti szövetség keretén belül – egy kétoldalú megállapodás alapján – az Amerikai Egyesült Államok látja el. Bár hadserege nincsen vannak azért különféle fegyveres erői, köztük békefenntartók, légvédelem, parti őrség, rendőrség és egy különleges rendőri alakulat is. Vörös hadsereg 1918 és 1946 között az egykori Szovjetunió fegyveres erőinek hivatalos elnevezése Munkás-paraszt Vörös Hadsereg volt, amelynek felállítását 1917. november 7-én határozta el a Szovjetek 2. Összoroszországi Kongresszusa. Az alapító nyilatkozatot 1918. január 28-án hagyták jóvá. A Vörös hadsereg a polgárháború és az intervenció időszakában – 1918-1922 között – még forradalmi milícia volt, ám folyamatosan fejlődött és az 1930-as évekre már a világ egyik legerősebb hadserege lett. A Vörös hadsereg első alakulatait munkásokból és a szétszéledt cári orosz hadsereg katonáiból verbuválták, a ’30-as években azonban már kizárólag hivatásos tisztek és sorállományú katonák alkották a személyi állományt. S mivel mindenféle védekezési stratégiát politikailag károsnak és szükségtelennek tartottak, a csapatokat csak a támadásra képezték ki. Sztálin 1937-ben véres tisztogatásba kezdett, a hadsereg parancsnoki állományának több mint háromnegyedét likvidálta. Egyebek mellett ennek volt köszönhető, hogy a második világháborúban a német támadást csak hosszú idő után tudta feltartóztatni és visszaverni az addigra újjászerveződő Vörös hadsereg. A második világháborúban egyébként több mint tízmillió szovjet katona vesztette életét. A 2. magyar hadsereg A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 1942-ben felállított és a keleti hadszíntérre harcolni küldött egysége volt. A három hadtestből – azaz kilenc könnyű hadosztályból – egy páncélos hadtestből és egy repülődandárból álló hadsereget 1942. április 17. és június 27. között szállították ki a keleti frontra, ehhez – levéltári adatok szerint – 822 száztíz tengelyes katonavonatra volt szükség. A kétszázezer fős létszámú 2. magyar hadsereg már a nagy nyári német offenzívában is jelentős veszteséget szenvedett, ám 1943. januárjában, a doni áttörés során összeomlott és szinte teljesen megsemmisült. Pontos veszteségadatok a mai napig nem állnak rendelkezésre. A Magyar Néphadsereg A Magyar Néphadsereg – rövidítve MN – a Magyar Népköztársaság haderejének elnevezése volt 1951–1990 között. A sorozott tömeghadsereg feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a polgári védelem erősítése, továbbá 1955-től a Varsói Szerződés kereteiben vállalt kötelezettségek ellátása, a katonai szövetség kollektív védelmének erősítése volt. 1945-től 1951-ig a Magyar Honvédség nevet viselte, a Magyar Néphadsereg megnevezést 1951. június 1-jén vette fel. Elődjének az 1945-ben megszűnt Magyar Királyi Honvédség tekinthető, eszközállományának egy részét is ettől a szervezettől vette át, más részét a pedig a Szovjetuniótól kapta, illetve vette. Létszáma 1952 évvégén volt a legnagyobb, ekkor több mint 250 ezren viselték a magyar katonák egyenruháját. 1990. március 15-től ismét a Magyar Honvédség nevet viseli. A vietkong A vietnami háborúról szóló filmekben valószínűleg a vietkong szó hangzik el a leggyakrabban. A kifejezésen a dél-vietnami és az amerikai csapatok ellen harcoló északi katonákat értik. A vietkong valójában egy gerillamozgalom volt, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot hívták így, amely a Szovjetunió és Kína katonai, valamint pénzügyi és diplomáciai segítségével tudott éveken át sikeres harcot vívni. A vietkong kifejezést először 1956-ban – tehát még a vietnámi-francia háború idején – használta egy saigoni újság, a Việt Nam Cộng Sản szókapcsolat magyar jelentése „vietnami kommunista”. A vietkong 1954-1976 között volt aktív, ez idő alatt – azaz a franciák és az amerikaiak ellen vívott háború során – megközelítőleg egymillió katonájuk vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta a hatszázezret. A háború ennek ellenére az északiak egyértelmű győzelmével ért véget. Az iráni Forradalmi gárda A Forradalmi gárda Irán legnagyobb létszámú katonai elitszervezete, amelynek létszáma 125 ezer körüli. Az iszlám ország reguláris hadseregétől teljesen függetlenül működik, fő feladatköre a nemzetbiztonság és az ország belső rendjének biztosítása, valamint a rendszer fenntartása. A Forradalmi gárda saját szárazföldi alakulatokkal, valamint légierővel és haditengerészettel rendelkezik, illetve saját hírszerzése is van, amely az ország határain kívül is ellát feladatokat. Érdekesség, hogy a gárda irányítása alatt állnak a stratégiai rakétacsapatok is, amelyek felett a reguláris hadseregnek semmiféle hatásköre nincsen. Az iráni Forradalmi gárdát az országban lezajlott iszlám forradalom ideje alatt, 1979. május 5-én hozták létre, legendás hírnevét az 1980-ban kitört irak-iráni háború szerezte: óriási véráldozatokkal járó úgynevezett emberhullámokban végrehajtott támadásaiban gyakran gyerekek is részt vettek. Az észak-koreai hadsereg Az elmúlt hónapokban számtalanszor szerepelt a hírekben Észak-Korea hadereje – a Koreai Néphadsereg –, amely a világ negyedik legnagyobb hadserege, több mint 1,2 milliós létszámával. A haderő majdnem kétharmada a 238 kilométer hosszú fegyvermentes övezetben van elhelyezve. A kötelező sorkatonai szolgálatot – amelynek ideje a haderőnemektől függően 5-10 év között változik – 17 és 30 éves koruk között kell teljesíteniük az észak-korai férfiaknak. Ám a leszerelt sorállomány nem szabadul meg a hadsereg árnyékától: egészen hatvan éves korukig úgynevezett kiegészítő katonai szolgálatot kell folytatniuk. Az észak-koreai hadsereg szárazföldi haderőből, különleges rendeltetésű erőkből, légierőből és haditengerészetből áll. (Vége!) Fotó: internet