2008. december 02. 12:47 Szûcs László:

Változások előtt az ENSZ grúziai missziója

Az ENSZ grúziai megfigyelő misszióját (United Nations Observer Mission in Georgia – UNOMIG) az 1992 augusztusában kirobbant grúz–abház polgárháború békés rendezése céljából hozták létre. Feladata a felek között megkötött fegyvernyugvási egyezmény betartásának felügyelete és az emberi jogok megsértésének jelentése.
Magyarország a misszió alapító tagjai közé tartozik, a grúzok és abházok közti tűzszünet betartását immár több, mint 13 éve ellenőrzik magyar katonák. Jelenleg hét magyar katonai megfigyelő teljesít szolgálatot a kaukázusi országban. A konfliktus történelmi háttere Abházia újkori történelmét 1578-tól számíthatjuk, mikor az Ottomán Birodalom leigázta, s ezzel kezdetét vette a három évszázados török uralom. Miután Oroszország 1860-ban megvetette lábát a Fekete-tenger északi partján, az abház népesség több mint fele hagyta el az országot. Nyugat-Grúzia teljesen beolvadt az Orosz Birodalomba, Abházia pedig Kutaiszi területének részévé vált. Amikor 1864-ben Oroszország elfoglalta a Kaukázusnak ezt a részét, sok iszlám vallású abház az oszmán birodalomba menekült. Földjeiket a keresztény mingrélek foglalták el, akik Grúziából, az Inguri folyó túlpartjáról érkeztek. Abháziának ekkor csak félmillió lakosa volt, Grúziának pedig ötmillió.   Az 1917-es orosz forradalom után Abházia a Szovjetunió teljes jogú tagköztársasága lett. A Szovjetunió megalakulása után 1921-ben kikiáltották az Abház Szovjet Szocialista Köztársaságot. Ekkor kezdődött meg a grúz lakosság betelepítése is. Aztán Sztálin 1931-ben „lefokozta” az országot Grúzia autonóm köztársaságává. Polgárháború Grúziában Miután 1991-ben a Szovjetunió részeire bomlott, Grúziában polgárháború tört ki. Az abház vezetők tárgyalásokat kezdtek más észak-kaukázusi népekkel, konföderáció és katonai szövetség létrehozása érdekében és kijelentették, hogy az 1920 - as évek „félfüggetlenségét” akarják visszaállítani. 1992. augusztusában a grúz csapatok megtámadták és elfoglalták Szukhumit. Az egész területen fegyverbe szólították a Grúz Nemzeti Gárdát. Az abház kormány elkerülte a letartóztatást, északra menekült a tengerparton lévő Gudautába, ahonnan ellenállásra szólította fel az abházokat. Önkéntesek érkeztek az abházok támogatására a Kaukázus északi részén élő felfegyverzett hegylakók (kabardok, csecsenek, dagesztániak) köréből. Jelentős kontingens érkezett a Törökországban élő nagy abház diaszpórából is. Megkezdődött a háború. Az oroszok, attól a nyilvánvaló vágytól vezérelve, hogy gyengítsék a grúz függetlenséget és az Észak-Kaukázusban helyreállítsák Moszkva hegemóniáját, nehéztüzérséggel segítették az abházokat és légicsapásokkal támogatták a szárazföldi csapataik ténykedését. 1993 szeptemberében visszaverték a grúzokat az Inguri folyó túlpartjára. A háború során mindkét oldalon követtek el kegyetlenségeket. A városok romba dőltek, gyakran ki is fosztották őket. Délen a grúzok falvakat pusztítottak el és visszavonulóban elaknásították a földeket. 1994 júniusában orosz békefenntartó erők érkeztek Abháziába. Az orosz békefenntartók jelenleg is a térségben vannak, napjainkban mintegy háromezer fegyveres orosz katona választja el egymástól a grúzokat és az abházokat. A misszió megalakulása Az 1992–93-as konfliktus alatt az abház oldal az Észak-Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációjától jelentős segítséget, az orosz katonáktól logisztikai és kommunikációs biztosítást, illetve taktikai tanácsot kapott. A harcok során megközelítőleg háromszázezer ember hagyta el Abháziát, többségük Grúziába, kisebb részük Oroszországba menekült. 1993. július 27-én orosz közvetítéssel a szemben álló felek Szocsiban aláírták a tűzszüneti egyezményt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának augusztus 24-i határozata alapján 88 tiszttel létrehozták az ENSZ Grúziai Megfigyelő Misszióját. Szeptember 16-án az abház fegyveres erők intenzív támadást indítottak, s a hónap végére elfoglalták teljes Abháziát. 1994. május 14-én aláírták a „Moszkvai egyezményt”, amely kimondta a szemben álló felek szétválasztását és a FÁK-országok békefenntartó csapatainak a telepítését. A Biztonsági Tanács 1994. júliusi határozatában 88-ról 136-ra növelte a misszió ENSZ-megfigyelőinek létszámát. Az ENSZ égisze alatt tárgyalások folynak Grúzia és Abházia között a menekültek visszatéréséről és Abházia nemzetközi státusának rendezéséről. Az abház kormány hajlandó beleegyezni egy Grúziával kötendő konföderációba, a grúzok azonban továbbra is azt követelik, hogy Abházia a grúz állam egyik tartománya legyen.   Magyarok az UNOMIG-ban A létrehozott biztonsági zónát a Független Államok békefenntartó csapatai ellenőrzik, míg az ENSZ katonai megfigyelők, köztük hét magyar tiszt, végzik a misszió mandátumában meghatározott feladatokat. E feladatok közül ki kell emelni a tűzszüneti egyezmény betartásának felügyeletét; a fegyvermentes övezetre és a nehézfegyverekre vonatkozó korlátozó rendszabályok betartatását; a fegyveres csapatmozgások megfigyelését és jelentését a biztonsági zónában. További feladat, hogy a megfigyelőknek rendszeres őrjáratozással kell ellenőrizniük a Kodori Völgyben történő csapatmozgásokat, emellett pedig részt kell venniük a különböző egyezmények megsértésének kivizsgálásában, az egyéb humanitárius szervezetek – például Vöröskereszt, Orvosok Határok Nélkül – működésének segítésében és a menekültek repatriálásában. A Magyar Honvédség Műveleti Központ állományilletékességébe tartozó misszióban jelenleg Székely György mérnök alezredes, Martinkovics Tibor mérnök, alezredes, Lukács Róbert alezredes, Kostyák György alezredes, Kovács László őrnagy, Greutter Viktor százados, Klement Arnold százados és Lakatos Attila százados teljesít szolgálatot. Szakmai felkészítésük, az MH Műveleti Központ szervezésében végrehajtott Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyamon történt, melyet a misszió megkezdése előtti célfelkészítés tett teljessé.   A nemzetközi misszióban egyébként jelenleg összesen 133 katonai megfigyelő, 19 ENSZ rendőr, egy 100 tagú nemzetközi törzs, valamint 180 főt magába foglaló helyi alkalmazottakból álló állomány szolgál. Katonai megfigyelőkkel 25 ország képviseli magát: Albánia, Ausztria, Banglades, Csehország, Horvátország, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Indonézia, Jordánia, Pakisztán, Lengyelország, Dél-Korea, Románia, Oroszország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Nagy-Britannia, Egyesült Államok és Uruguay. Az ENSZ rendőrök pedig 9 nemzetből érkeznek: Csehország, Németország, Ghána, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Oroszország, Svédország, Svájc és Ukrajna. Változások előtt… Érdemes megemlíteni, hogy az ENSZ BT a 1839/2008. számú határozatában a grúziai UNOMIG misszió mandátumát 2009. február 15-ig meghosszabbította. E technikai hosszabbítás miatt felfüggesztették a katonák váltását, s kezdeményezték azon személyek szolgálati idejének meghosszabbítását, akiknek 2008. december 31-e és 2009. február 15-e között lenne esedékes a váltása. (A magyar katonák közül ez az intézkedés mindössze egy főtisztet, Kovács László őrnagyot érinti.) Ez a technikai hosszabbítás időt biztosít a feleknek, hogy a 2008. augusztusában kirobbant konfliktust követően megegyezzenek. Az abház fél ugyanis „UN Mission in Abkhazia” névre változtatná a UNOMIG elnevezést. Amennyiben ez a névváltoztatás nem jár sikerrel, a UNOMIG misszió nem tudja folytatni a tevékenységét 2009. február 15. után.   Magyar hősi halott Grúziában Az ENSZ grúziai missziójáról szólva mindenképpen meg kell említeni azt, hogy a Magyar Honvédség egyik hősi halottja itt vesztette életét. A Török László ezredest – aki az UNOMIG misszió katonai megfigyelői parancsnokának helyettese volt –, valamint hat megfigyelő társát 2001. október 8-án, 14 óra 6 perckor, Abházia felett lelőtték, amikor egy Mi–8-as típusú helikopterrel teljesítették járőrözési feladatukat. A katasztrófában a szállítóhelikopter három tagú személyzete is életét vesztette. A hősi halált halt Török László ezredest a honvédelmi miniszter posztumusz dandártábornokká nevezte ki. (Köszönet a cikk elkészítésében nyújtott segítségért az MH Műveleti Központnak.)