honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
95 éve történt: a Ruhr-vidék megszállása
Kilencvenöt esztendővel ezelőtt, 1923. január 11-én nehézfegyverzettel felszerelt francia és az őket támogató belga csapatok vonultak be a Németországhoz tartozó Ruhr-vidékre. A katonai akció kiváltó oka az volt, hogy az első világháborúban vesztes Németország elmaradt a békeszerződésben meghatározott jóvátétel részletének megfizetésével.


Az első világégésből vesztesként kikerült Németország képviselői 1919. június 28-án, a versailles-i kastélyban írták alá a szövetséges hatalmak képviselőivel a háborút lezáró békeszerződést. A kontraktus értelmében Németország elvesztette néhány fontos területét − többek között Elzász-Lotharingiát –, sőt felszerelések és vagonok átadására kényszerítették. Emellett pedig arra is kötelezték, hogy 10 éven át szenet szállítson Franciaország irányába. A Saar-vidéki bányák tulajdonjoga a francia államra szállt, de a franciák még többet akartak: a nyersanyagokban bővelkedő Ruhr-vidék kellett nekik. A terület megszerzéséhez azonban szükség volt egy „alapos” indokra, amire nem is kellett sokat várniuk…

A jóvátételi bizottság már 1921-ben a Ruhr-vidék megszállásával fenyegette meg Németországot abban az esetben, ha az a jóvátételi kötelezettségét, a hadsereg leszerelésének végrehajtását elmulasztja. Poincaré francia miniszterelnök még azt is kijelentette, hogy egy esetleges apró német mulasztás esetén azonnal bevonulnak a Ruhr-vidékre.

E „mulasztás” 1923 januárjában következett be: a németek nem a megadott időben szállítottak le egy rakomány telefonpóznát, valamint a szénszállítás is akadozott. „Franciaország nem fog tovább arra várni, hogy Németország teljesítse kötelességét” – mondta Poincaré. 1923. január 10-én a jóvátételi bizottság tájékoztatta a német kormányt, hogy a franciák ezután személyesen irányítják a termelést. Egy nappal később, azaz január 11-én pedig az 5. francia hadosztály – belga katonákkal kiegészítve − bevonult a Ruhr-vidék városaiba. A történészek szerint, a mai napig nem világos, hogy a németeknek a pénzük hiányzott-e a termeléshez, vagy készakarva nem fizettek, így próbálva „tesztelni” a versailles-i békeszerződést és a népszövetségi rendszer működőképességét.

A Ruhr-vidék megszállása Németországban természetesen országos felháborodást váltott ki. A német birodalmi kancellár passzív ellenállást hirdetett, így a bányákban munkabeszüntetést hirdettek meg. A franciák erre agresszív fellépéssel, kiutasításokkal, bebörtönzésekkel reagáltak. A megszállás után a franciák elszigetelődtek a nemzetközi politikában.

A katonák bevonulását Anglia és az Amerikai Egyesült Államok is túlzott reakciónak tartotta, a helyzet tárgyalásos rendezését sürgették. A helyzet csak akkor normalizálódott, amikor Gustav Stresemann lett a német kancellár, aki elrendelte a passzív ellenállás beszüntetését, valamint egy nemzetközi jóvátételi konferencia összehívását kezdeményezte. E, Londonban megtartott konferenciának végül sikerült kidolgoznia a jóvátétel problémáját rendező Dawes-tervet. A francia és a belga csapatok végül 1925 augusztusában vonultak ki a megszállt területekről, amely így újra demilitarizált övezet lett egészen 1936 márciusáig, amíg a németek be nem vonultak a térségbe, megsértve ezzel a versailles-i békeszerződést.

Aktuális videók
2018. április 20. 09:52
Csapatzászlót kapott a felderítő ezred
2018. április 19. 20:35
Sikeres együttműködés
2018. április 18. 15:02
Rendhagyó történelemóra a tizenkét isonzói csatáról
2018. április 17. 17:22
Esztergomban horgonyoz a Lajta
2018. április 13. 07:18
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat