honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Háborús hétköznapok
Immár harmadik alkalommal rendezett közösen tudományos konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Háborús hétköznapok III. címmel, december 7-8-án.


Az évről évre nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény az első világháborús centenáriumi ünnepségsorozatához kapcsolódik, így terv szerint jövőre, a Nagy Háború befejezésének 100. évfordulója alkalmából még egy szimpóziumot tartunk e témakörben – mondta dr. Závodi Szilvia tanácsos, a HM HIM tudományos titkára és kutatója, az esemény szervezője.

A konferenciát dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka nyitotta meg. Beszédében kiemelte: „a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum számára mindig maga a katona a fontos, pedig ugyanolyan fontos foglalkozni a hátországgal, hiszen a hátország tudja biztosítani a katonák számára a fegyverzetet, a felszerelést, a lőszert, és természetesen az élelmezést is. Ezer olvasata van a hátországnak, széles spektrumon lehet és érdemes elmerülni bennük. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen fizikai, időbeli és térbeli korlátai voltak a hátországnak a Nagy Háború éveiben.”



A kétnapos konferencián összesen huszonnégy előadás volt hallható, érdekesebbnél érdekesebb témákban.

A konferencia első napján a Magyar Nemzeti Filmarchívum képviseletében megjelent Kurutz Márton a film jelenéről beszélt a Nagy Háborúban, majd őt követte Veres Emese Gyöngyvér előadása, a Reformáció a fronton témakörben − ennek aktualitását a reformáció 500 éves évfordulója adta. Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának előadója, Samu Botond Gergő a franciaországi Lille hétköznapjait mutatta be az első világháborús gyűjtemények tükrében. Ezt követően az első napnak otthont adó HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum három munkatársa következett. Dr. Závodi Szilvia a cs. és kir. 85. gyalogezred ezüst babérkoszorújáról tartott előadást, Bálint Ferenc a cs. és kir. 33. gyaloghadosztály ezüstkürtjeit vette sorra. Előadását színesítette, hogy a cs. és kir. győri 19. gyalogezred 100 éves ezüstkürtjét − ami a múzeum tulajdonában lévő műtárgy − egy korabeli ruhába öltözött hagyományőrző kürtös meg is szólaltatta.



A délelőtti ülésszak végén Pállné Gyulai Orsolya restaurátor egy első világháború korából származó katonababát, illetve annak restaurálási folyamatát szemléltette.

A nap hátralevő részében további izgalmas előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. A délutáni szekcióban Pollmann Ferenc, a balkáni osztrák−magyar megszállás korabeli plakátjait mutatta be, majd Gondos László a császári és királyi Légjárócsapat pilótáinak és megfigyelőtisztjeinek 1914-1918 közötti képzéséről tartott előadást. A Soproni Levéltár képviseletében megjelent Németh Ildikó a soproni leánynevelő intézet első világháborús éveit ismertette.



Az előadások sorában helyet kapott Hatala András és Polgár Balázs beszámolója az ostffyasszonyfai hadifogolytábor utóéletéről. Gereben Ferenc A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében című előadása után Bartók Béla a kárpáti falvak újjáépítéséről beszélt. A konferencia után az érdeklődők a kurátor, Szántó Nóra vezetésével megtekintették a „Művész-katonák, katona-művészek. A Nagy Háború magyar művészei” című időszaki kiállítást.



A konferencia másnap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban folytatódott. Kiss Imre igazgató köszöntője után Diószegi György Antal az első világháború hőseiről és emlékezetükről beszélt, majd L’aune Judit mutatta be Eger város háborús hátországát egy önkéntes ápolónő naplóján keresztül. Süttő Mihály játékgyűjtő sok képpel illusztrált beszámolót tartott a katonai játékfogatokról. Török Róbert dr. Varga Mihály jogász, közgazdászprofesszor első világháborús tevékenységébe nyújtott betekintést, Székely László pedig a „kiváltságos” fagylaltosokról beszélt. Granasztói Péter azt az első világháború adatbázist mutatta be, amelynek elkészítésében részt vett a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

A délutáni ülésszakot Tóth Orsolya a cipőellátás nehézségeiről szóló előadása nyitotta meg, ezután következett Szoleczky Emese a háború „virágairól” szóló referátuma. A szegedi Móra Ferenc Múzeumból érkezett Vukov Anikó folytatta a tavalyi megkezdett témáját a higiéniai állapotokról, a Marcali Múzeum képviseletében megjelent Huszár Mihály a marcali zsidó katonákról tartott előadást. Kulich Julianna, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa egy esettanulmány segítségével mutatta be a trafikjogot kapott hadiözvegy helyzetét, végül Kincses Katalin Mária zárta a napot „A sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján” című előadásával.



Fotó: Szikits Péter

magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat