honvedelem.hu
Eddig ismeretlen hadifogoly-temetőre bukkantak az oroszországi Kirov város közelében
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kéttagú delegációja - dr. Bíró Andor osztályvezető és Polgár Balázs Dávid régész - június 19-én az oroszországi Kirov városában, a helyszínre kiérkező német, olasz, valamint orosz munkacsoporttal közösen részt vett a Szlobodszkoj járás Sihovo község területén felfedezett hadifogoly-eltemetési hely kutatásában.
A Sihovo község területén húzódó vasúti sínek mellett eddig ismeretlen hadifogoly-tömegsírokról az oroszországi „Dolg” („Kötelesség”) hadszíntérkutató egyesület tett bejelentést. A feltárások során az egyesület tagjai 296 személy összekeveredett maradványait találták meg, ami arra utal, hogy korábban ismeretlenek a tömegsírt megbolygatták. A sírból 7 magyar, 1 német és 1 olasz azonossági jegy került elő.

A hét magyar azonossági jegy közül két esetben sikerült megállapítani tulajdonosaik adatait: Tóth Lajos honvéd 1943. január 15-én tűnt el a Voronyezs megyei Márki községnél; Takács Mihály honvéd „eltűnt orosz hadműveleti területen”; egy harmadik magyar katonáról egyelőre csak annyit sikerült megállapítani, hogy a Tolna megyei Gerjenben született. Becslések szerint a vasútvonal melletti temetési hely összesen 1000–1100 hadifogoly földi maradványait rejti. A kedvezőtlen időjárási viszonyok, és a rendkívül felázott talaj miatt a munkálatok folytatására későbbi időpontban kerül sor.



Egy 1956 áprilisában belső használatra készült szovjet összefoglaló szerint 513 766 magyar katona került a Vörös hadsereg fogságába. Ehhez járult mintegy 150 ezer magyarországi polgári személy, akit német származásuk vagy egyéb okok miatt – mai szóhasználattal „málenkij robotnak” nevezett – kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba. A fentebb említett kimutatás szerint a katonák közül 1956-ig 459 011 fő tért haza.

Idén február 25-én mutatta be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum azt a Gulág-adatbázist, mely a szovjet hadifogságban, illetve internálótáborokban meghalt mintegy 66 281 magyar nevét tartalmazza. Ők azok, akik deportálásuk során megérkeztek, és regisztrálták őket a Szovjetunió területén egykor működő több mint kétezer tábor valamelyikében. A sokszor hetekig tartó, marhavagonokban történő szállítás és az átmenőtáborokban uralkodó embertelen körülmények miatt azonban sokan már a Szovjetuniót, vagy az ottani táborokat sem érték el. Feltehetően így volt ez a most megtalált hadifoglyokkal is.

Az eddig előkerült azonossági jegyek arra engednek következtetni, hogy a Kirov megyei tömegsírokban azokat a hadifoglyokat temették el, akik az 1943 januári áttörés során estek szovjet fogságba, majd útközben megfagytak, illetve éhezés, vagy sebesülés következtében haltak meg, de ahhoz, hogy ezt biztosan kijelenthessük, természetesen több adat feldolgozása szükséges még.



A területtel kapcsolatban az orosz és magyar közösségi médiában, illetve az olasz sajtóban is alaptalan, minden tudományos szempontot és valóságtartalmat nélkülöző információ jelent már meg. A következő hetekben megkezdődő feltárások remélhetőleg hozzájárulnak a történtek tisztázásához. Az exhumálást követően – figyelembe véve a kegyeleti és a tudományos szempontokat –, az elhunyt több nemzetiségű hadifoglyok összekeveredett maradványai újratemetéssel kerülnek majd végső nyughelyre. A tervek szerint az érintett nemzetek közös emlékművet kívánnak a későbbiekben emelni a helyszínen.

A magyar delegáció kint tartózkodása során Kirov városában tiszteletét tette és virágot helyezett el három magyar hadifogoly-emlékműnél. Az emlékművek állapota, és környezetük gondozottsága arról tanúskodott, hogy az orosz hadisírgondozó partnerszervezet (a moszkvai székhelyű „Vojennije Memoriali” Nemzetközi Katonai Emlékmegőrző Társaság) maradéktalanul eleget tesz a kétoldalú kormányközi hadisírgondozó-megállapodásból eredő kötelezettségeinek.



Fotó: Polgár Balázs Dávid


Kapcsolódó tartalom
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat