honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Az első magyar pilótanő
Egy fiatal hölgy pilótaruhában, bőrsapkában és csizmában. Egy fiatal hölgy, aki már huszonegy évesen pilótavizsgát tett. Egy fiatal hölgy, aki az első világháború alatt ápolónő volt. Ő Steinschneider Lilly.


1891. január 13-án született Budapesten. Édesapja, Steinschneider Bernát gazdag zsidó származású paplangyáros, édesanyja, Wohl Irma cseh származású asszony volt. Ők voltak a császári család ágynemű-beszállítói. Lilly, akit Ilka néven anyakönyveztek, második gyermekként született a Steinschneider családba.

1910 nyara Lilly élete számára meghatározó volt: mint néző részt vett egy nemzetközi repülőversenyen, ami után eldöntötte, hogy pilótanő lesz. A bécsújhelyi pilótatanfolyamot követően, 1912. augusztus 15-én megszerezte pilótaigazolványát. Tanára Karl Illner volt a korszak híres osztrák pilótája. Édesapja anyagi támogatásával és beletörődésével a lány hódolhatott új szenvedélyének, a repülésnek. Még csak ötnapos jogosítványa volt, mikor jelentkezett egy nagyszabású repülőversenyre, a rákosi repülőtéren. Azonban sajnálatos módon Etrich típusú gépe, amellyel Bécsújhelyen letette vizsgáját, nem érkezett meg, így a bemutatkozó repülése is elmaradt.



Pár hónappal később, október 6-án Nagyváradon felszállt. Első nyilvános repülésén ötven-hatvan méteres magasságba emelkedett, leszállását követően a kétezer fős nézőközönség nagy ovációval fogadta. „ (…) Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson”– írja az első magyar pilótanő repüléséről a Nagyváradi Napló 1912. október 8-iki száma.

Lilly, 1913-ban Pesten szintén a rákosi repülőtéren megnyert egy gyorsasági versenyt, és második helyezést ért el az egyhuzamban repülések futamában. Ideje hat perc tizenöt másodperc volt, összideje, amelyet a levegőben töltött, tíz perc hét másodperc. Leszállásnál Lilly gépe homokbuckának ütközött és összetört, szerencsére a pilótahölgynek nem esett baj.



Felívelő karrierjének és a Balatont elsőként átrepülő Lányi Antallal folytatott szerelmi életének az első világháború vetett véget. A Nap 1912. augusztus 22-iki száma szerint Lilly tábori pilótának készült, de apja ezt már nem engedélyezte számára, így a hölgy az első világháború alatt ápolónőként „szolgált”. 1914-ben házasságot kötött Johannes von Ronspergheim gróffal, és újdonsült férje csehországi birtokára költözött.

Az első világháború kitörése után beszüntették a polgári repülést, így Lilly nem repült többet, sőt a Császári Királyi Repülőtechnikai Egyesület tagdíját sem fizette tovább.



A család sokáig várt a gyermekáldásra, végül 1927-ben, harminchat évesen Prágában megszületett első leánygyermekük: Maria Electa Thecla Elisabeth Christina Helena Sophia, akit egyszerűen csak Pixie-nek hívtak. Ennek tiszteletére a család még egy emlékérmet is kibocsájtott.

1939-ben a növekvő náci veszély miatt Lilly különment férjétől, és lányával együtt Olaszországba költözött. Hivatalosan csak 1960-ban váltak el. A második világháború alatt szerény körülmények között éltek.

Az Osztrák−Magyar Monarchia 4. vizsgázott pilótája 1977-ben, nyolcvanhat éves korában hunyt el Nizzában. Más források szerint 1975-ben Genfben halt meg. Egy azonban biztos: a Monarchia első női pilótájáról, aki ugyan csak három évet szentelhetett a repülésnek, Bécsújhelyen − ahol huszonegy évesen pilótavizsgáját letette − utcát neveztek el.




Aktuális videók
2018. április 20. 20:20
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat