honvedelem.hu
Tíz fegyver, amellyel a jövő háborúit fogják vívni
Halálsugarak, lézerek, fotontorpedók − ismerősen hangzanak, évekkel, évtizedekkel ezelőtt hallhattunk ezekről a távoli jövőt bemutató tudományos-fantasztikus filmekben. Ám egy jó sci-fi mindig a valóságban gyökerezik. Ezt bizonyítja, hogy a fantázia szülte fegyverek közül ma már nem egy a tesztfázisba is eljutott. Következzen tíz olyan fegyver, amelyet eddig csak a moziban láthattunk −  természetesen a megszokott szubjektív szempontok alapján válogatva.
Minden Bombák Atyja

Már a neve is félelmetes annak az orosz bombának, melyet a közelmúltban kezdtek el fejleszteni, és a jól csengő Father of All Bombs, azaz Minden Bombák Atyja nevet kapta. A hatalmas olaj-levegő bombát, amely már a tesztfázisba is eljutott, a légierő kapja majd. A próbák során egy Tu−160 „Blackjack" szuperszonikus nehézbombázó vitte a gigantikus bombát a kísérleti terület fölé, ahol az egy hatalmas robbanás után a célpontnak használt négyemeletes épületet szó szerint a földdel tette egyenlővé. A katonai szakértők úgy vélik, ez lesz a világ legnagyobb nem nukleáris robbanószerkezete. A gigantikus fegyver az olaj-levegő bombák, más néven aeroszolbombák csoportjába tartozik, melyek általában két szakaszban robbannak fel: először egy kis robbanás szétpermetezi a bombában tárolt üzemanyagot, így létrehoz egy robbanóanyag-felhőt, majd begyújtja azt, így fejtve ki teljes rombolóhatását.


A próbák során egy Tu-160 „Blackjack" szuperszonikus nehézbombázó vitte a gigantikus bombát a kísérleti terület fölé

Minden Bombák Anyja

Nemcsak apjuk, anyjuk is van a bombáknak, legalábbis a „becenevük” alapján. A bombák anyját az Egyesült Államokban készítették, nevének rövidített változata MOAB, amely a Massive Ordnance Air Burst rövidítése − innen származik a Mother Of All Bombs, vagyis Minden Bombák Anyja elnevezés is. Ezt a bombát speciális MC−130 repülőgépekről dobják le és a levegőben robbantják fel. Műholdas irányítású, amivel igen pontosan lehet célba juttatni nagy magasságról is, jóval a csöves légelhárító fegyverek hatótávolságán kívülről. Áramvonalas kialakítású, és vezérsíkokkal is felszerelték. Hatóanyagáról különböző tudósítások jelentek meg. Egyesek szerint ammónium-nitrát és alumíniumpor keveréke, mások szerint annál erősebb robbanóanyag, ismét más források szerint valamilyen aeroszol. Hatóereje mindenesetre kétszáz méteres körzetben elegendő tankok és felszíni megerősített fedezékek megsemmisítésére, s természetesen nagy területen halálos az élőerőre. Robbanásakor száraz időben a felfelé húzó, majd szétterülő égéstermék atomrobbanáshoz hasonló gombafelhőt hoz létre. Hanghatása is ahhoz hasonló, az amerikaiak azt remélik, hogy az ellenséges katonák már a hírére megadják magukat.


Az amerikaiak azt remélik, hogy az ellenséges katonák már a hírére megadják magukat

Életre kelt fantázia - a lézerfegyver

A korai sci-fik népszerű fegyverei voltak a lézersugarakkal tüzelő pisztolyok/puskák, nem beszélve az örök kedvencről, a lézerkardról. Az Egyesült Államok légiereje pedig már csak karnyújtásra van attól, hogy egy valódi, működő és hatékony légi lézerfegyverrel, vagyis ABL-lel (Airborne Laser) lássa el állományát, amelyet a szakértők rendkívül ígéretes konstrukciónak vélnek. Közel egy évtizedes fejlesztés után már a próbaköröknél tartanak a technikusok. Az ABL-rendszert ballisztikus rakéták megsemmisítésére tervezték egy sok megawattos lézersugár segítségével, ami a fény sebességével szel át nagy távolságokat. A nagy energiájú sugár, ami nagyjából egy kosárlabda átmérőjével rendelkezik, addig hevíti a rakéta falát, amíg az szerkezetileg meg nem hibásodik és visszazuhan a földre. Ideális esetben a rakétát kilövő területén landol. Az igencsak méretes fegyvert egy átalakított Boeing 747−400F hordozza, melyben helyet kapott egy nagy energiájú oxigén-jód kémiai lézer, egy kifinomult sugárirányító rendszer „deformálható” tükrökkel, amik pontos célzást és tüzelést tesznek lehetővé a légköri zavarokon keresztül is, valamint egy hadműveleti központ, ahol folyamatosan nyomon követik és meghatározzák a lehetséges célpontokat. A gyártó szerint ez a nem mindennapi fegyver egyetlen feltöltéssel akár negyven rakétát is képes lesz megsemmisíteni.


Az ABL-rendszert ballisztikus rakéták és repülőgépek megsemmisítésére tervezték

Bárhol, bármikor lecsaphat…

A Pentagon nem kisebb célt tűzött ki a tervezők elé, mint létrehozni egy olyan hiperszonikus robotrepülőgépet, amely az USA területéről indítva két óra alatt a Föld bármely pontjára csapást mérhet. Az elvárások alapján a robotrepülőnek fel kell tudni szállnia bármelyik hagyományos kifutópályáról, ötezer-ötszáz kilogrammnyi hasznos terhet, azaz bombákat vagy rakétákat juttatva célba. Ez a képesség felszabadítaná az Egyesült Államokat az előretolt támaszpontoktól való függéstől, képessé téve arra, hogy azonnal és döntő mértékben reagáljon a destabilizációra vagy az ellenséges országok és a terrorszervezetek fenyegetést jelentő akcióira − fogalmazták meg a katonai szakértők. A Fejlett Védelmi Kutatások Ügynöksége, a DARPA mérnökei azt jósolják, húsz évet vesz igénybe a hiperszonikus cirkálóeszköz technológiájának kifejlesztése, ami több mint tizennégyezer kilométeres távra lenne képes eljuttatni a hadianyagokat.


Az USA területéről indítva két óra alatt a Föld bármely pontjára csapást mérhet

Forradalmasítani fogja a hadviselést a gammasugár-fegyver


A gamma-sugárról sokunknak a Hulk című film jut eszünkbe, amelynek főhősét egy kísérlet során súlyos gamma-sugárzás éri, ami miatt különös változáson megy keresztül. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma nem akar szörnyeket teremteni, katonai célokból érdeklődik a pusztító gamma-sugár iránt. A nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok fegyverként való alkalmazásának lehetőségét akkor fedezték fel, amikor amerikai tudósok mesterségesen indították el a hafnium bomlását röntgensugarakkal. A kísérlet során hatvanszor annyi energiát nyertek, mint amennyit felhasználtak, és a védelmi minisztérium sietett „megvenni az ötletet”. A fegyver bizonyos elemek atommagjának energiakibocsátását stimulálja, azonban nem alkalmaz maghasadást vagy fúziót. Az energia, amit gamma-sugárzás formájában bocsát ki, erejét tekintve több ezerszerese a hagyományos kémiai robbanóanyagokénak.


A gamma-sugárzás formájában kibocsájtott energia erejét tekintve több ezerszerese a hagyományos kémiai robbanóanyagokénak

Mesterséges villámcsapás


„Mézerek” gyakran tűnnek fel a sci-fi irodalomban és filmekben. Ezek általában nem is hasonlítanak a valóságban fejlesztett eszközökhöz, és sokan kétségbe vonták, hogy bármikor is elő lehet állítani működőképes mikrohullámfegyvert. Erre cáfolt rá az amerikai hadsereg, hiszen már két ilyen fegyvert is sikerült megalkotnia. A légierő által fejlesztett Active Denial System fejlesztését a kilencvenes évek közepén kezdték. E fegyvert „fájdalomsugár”-nak is nevezik, hatása miatt. Az eszköz egy milliméter vastagságú, kilencvenöt gigaherz frekvenciájú, erős elektromágneses hullámot bocsát ki a célpont felé, aminek hatására az ember bőrében lévő vízmolekulák hőmérséklete megnő. Emiatt a sértett úgy érzi, mintha égetné valami, de nem szenved égési sérüléseket, így e fegyver a jövőben tömegoszlatások ideális eszköze lehet.

A második a Vigilant Eagle rakétavédelmi fegyver, amely elvileg képes megvédeni a légi járműveket a földről indított rakétákkal szemben. Az amerikai hadsereg berkein belül kísérleteznek még az úgynevezett E-bombával is, mely becsapódásakor azonnal és csupán pár pillanat erejéig, erős energiaimpulzust bocsát ki, melynek segítségével komoly csapás mérhető az ellenség elektronikai eszközeire. Elsősorban a légi járműről indítható cirkáló-, valamint a haditengerészet Tomahawk rakétáira terveztek ilyen robbanófejeket.


A jövőben tömegoszlatások ideális eszköze lehet

Megépíthetik Tesla híres végítélet-fegyverét

Sokan úgy vélik, hogy Tesla egyik feledésbe merült fegyvere valójában egy részecskegyorsító volt. A tudományos-fantasztikus filmekben ezek a fegyverek pillanatok alatt felgyorsítják a részecskéket fénysebességre, és szédítő gyorsasággal képesek tüzelni. Valóságban ezek nem így működnek. Bár kétségtelen, hogy lehetséges ilyen fegyverek építése, azok semmiképp sem olyanok, mint például az Enterprise fegyverei. A részecskesugár-fegyverek egy ultramagas energiájú atomokból vagy elektronokból álló sugarat „lőnek ki”, amely elpusztítja vagy megrongálja a célpontot azáltal, hogy szétrombolja annak atomi vagy molekuláris szerkezetét. Egyes változatok megvalósíthatóak, míg mások csupán a fantázia világába tartoznak. A hidegháborúban mind az oroszok, mind az amerikaiak komolyan foglalkoztak a részecskesugár katonai felhasználási lehetőségeivel. Jelenleg az amerikai hadsereg mérnökei a lézer- és részecskesugár-fegyverekre fordítanak különös figyelmet, igaz, az utóbbiak esetében a valódi áttörés még várat magára. A részecskesugarakat jelenleg az élet több területén is alkalmazzák, egyes katonai kutatók már most úgy beszélnek a fegyverekről, mint a lézerek utódairól.


Ez a részecskesugár-fegyver a fantázia szüleménye, a valóságban az áttörés még várat magára

Elektromágneses ágyút épít a haditengerészet

Az amerikai haditengerészet már évtizedek óta fejleszti saját elektromágneses, azaz railgun-megoldását. A munka egy évszázados ötletre épül, amely számos előnyt kínál a hagyományos fegyverekkel szemben. Ezek között az alacsonyabb költség és a nagyobb hatékonyság is szerepel, de természetesen a fokozott tűzerő sem elhanyagolható tényező. A railgun elektromágneses impulzusokkal gyorsítja fel a vezetőanyagból készült lövedéket, amely súlya, valamint kiemelkedően nagy sebessége miatt a megszokottnál jóval pusztítóbb rombolást vihet véghez. Itt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve, ám a költségek terén szinte össze sem hasonlítható a két fegyver, elsősorban amiatt, hogy utóbbinál tömör lövedéket használhatnak. A tervek szerint kétszáz kilométeres távolságra röpítheti lövedékét, percenként akár tíz lövést adva le. A rendelkezésre álló példányokat egyelőre a szárazföldön, Virginia államban tesztelik, az első éleslövészetet pedig 2016-ra tervezik.


A railgun elektromágneses impulzusokkal gyorsítja fel a vezető anyagból készült lövedéket

Robotok vívják majd a jövő háborúit?

Bár vannak, akik humanitárius szempontból katasztrófának tartják, a tervezők folyamatosan fejlesztik azokat az automatizált fegyvereket, melyek a jövőben akár a hús-vér katonákat is felválthatják. A technológia részben már létezik, bár egyelőre − talán hozzátehetjük, hogy szerencsére − a robotok csak emberi parancsra képesek kiválasztani és megtámadni a célpontjukat. Automatizált fegyverekkel jelenleg több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Izrael, Dél-Korea és az Egyesült Királyság hadserege is rendelkezik. A robotok némelyike meglehetősen bizarr látványt nyújt, és egészen különleges képességei vannak. Az amerikai hadsereg számára fejlesztett ChemBot vékony nyílásokon, apró falrepedéseken is keresztül tud hatolni, mindehhez pedig egy olyan technológiát használ, amelynek révén képes a szilárd és a félfolyékony állapotok között váltogatni formáját úgy, hogy felülete közben alig változik. A homoki bolha nevű robot, amelyet Afganisztánban tesztelt az amerikai hadsereg, már kilenc méterre vagy akár egy háztetőre is képes felugrani.


Az automatizált fegyverek a jövőben akár a hús-vér katonákat is felválthatják

Csapás az űrből


Földi csapásmérést tenne lehetővé az „Isten nyilai" fedőnevű program, melynek keretében hatalmas műhold állna Föld körüli pályára és féltonnás, irányított bombákat tudna dobni egy-két órán belül bárhová. A százkilós rudakat tartalmazó műhold sokaknak a Halálcsillagot juttatja eszébe, ám a világűr katonai felhasználását korlátozó egyezmények és a horribilis költségek miatt mindmáig csak a terve létezik. A gigantikus űrfegyver nehézfémből készült, robbanófej nélküli „űrdárdákkal" tudna támadni, melyek óránként több mint tizenegyezer kilométer sebességgel csapódnának be, hatásuk pedig egy kisebb nukleáris fegyveréhez hasonlítana.


A hatalmas műhold féltonnás, irányított bombákat tudna dobni egy-két órán belül bárhová

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)

Aktuális videók
2019. január 19. 18:21
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat