honvedelem.hu
Atomháború helyett kiberháború
Észak-Korea felelős a több tízezer dél-koreai gépet megbénító márciusi kibertámadásért - adták hírül a dél-koreai internetbiztonsági hivatal illetékesei. A válasz nem késett sokáig - Phenjan kijelentette, Észak-Koreát is érte kibertámadás, melyért az Egyesült Államok és és Dél-Korea a felelős. Kibontakozó kiberháború szemtanúi vagyunk, vagy elszigetelt hackerek egyéni akciói csupán? Erről kérdeztük Dr. Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi karának adjunktusát.
Több mint valószínű, hogy az Észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un még jó ideig nem váltja be atomtámadásra vonatkozó fenyegetéseit, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a konfliktus a végéhez közeledne. Bár a világtól elzárt Észak-Korea infrastruktúrája olyannyira elmaradott, hogy az éjszaka készített műholdfelvételeken sötét foltként jelenik meg a környező „kivilágított” országok között, Krasznay Csaba úgy látja, az agresszívan fegyverkező, milliós nagyságrendű haderőt fenntartó ország - a hathatós kínai együttműködés révén kiberháborús képességekkel is rendelkezik, mitöbb egyes források szerint az egyetemeken is folyamatosan toboroznak szakembereket ilyen jellegű támadások kivitelezéséhez.



Hozzátette, mindezek tudatában sem lehet még biztosan állítani, hogy Phenjan áll a március 20-i támadás mögött, melynek hatására Dél-Koreában nagyjából egyidejűleg összeomlottak a KBS, az MBC és az YTN tévéállomás, valamint a Shinan és a Nonghyup kereskedelmi bank szerverei. Ugyanez igaz azokra az Észak-Koreai vádakra, melyek szerint Dél-Korea és az Egyesült Államok, álltak az észak-koreai hivatalos honlapok elleni „hosszan tartó és intenzív" kibertámadások hátterében, mikor is elérhetetlenné vált több hivatalos észak-koreai honlap – köztük a KCNA hírügynökségé, a Rodong Szinmun című napilapé és az Air Koryo légitársaságé.

Nem ez volt az első eset, az elmúlt négy évben többször is ért nagyszabású hackertámadás dél-koreai intézményeket, amelyek célpontjai többnyire kormányzati szervek és országos lapok voltak. Szöul szerint Phenjan informatikusok seregét képezte ki arra, hogy behatoljanak dél-koreai számítógépes rendszerekbe, és kárt okozzanak bennük.



Az online konfliktus kiszélesedése egyértelműen Dél-Koreát érintené érzékenyebben, hiszen szomszédjával szöges ellentétben igen fejlett informatikai kultúrával, illetve infrastruktúrával bír, amely kiváló célpontot szolgáltat a feltételezett északi hackereknek. Több száz áldozattal járó tömegkarambolt okozhat például, ha a KTX nevű nagysebességű motorvonat ellen indítanának kibertámadást. A vonat, melynek maximális sebessége elérheti a 330 kilométer/órát, biztonsági szempontból kifejezetten sebezhető, mivel egyetlen központból irányítják. Így a központi számítógépes rendszerre mért csapással előidézhető a vonatkatasztrófa. Ez nem jelenti azt, hogy Észak-Korea, silány infrastruktúrájának köszönhetően biztonságban lenne.

Krasznay Csaba kiemelte, legyen egy ország a fejlettség bármelyik fokán, egyre jobban függ az információs infrastruktúrájától, mivel a közműszolgáltatás, a közigazgatás, vagy a pénzintézetek számítógépes rendszerek nélkül manapság már nem tudnak működni. Ezzel együtt természetesen növekszik a kitettség is.



Összegzésképpen elmondta: egy ilyen támadás esetén nagyon nehéz, ha nem lehetetlen feladat megtalálni a valódi felelősöket. Észak-Korea kiberhadviselési képességéről pedig - egyenlőre - mindössze feltételezésekre hagyatkozhatunk. Természetesen, amennyiben a konfliktus eszkalálódik, előbb-utóbb lehull a lepel a háttérben meghúzódó szereplőkről. Nem kizárt, hogy beigazolódik Szöul vádja, miszerint nem független hackerek, hanem állami megbízást teljesítők állnak a sorozatos támadások hátterében. Ez annál is valószínűbb, mivel Észak-Koreában csak egy nagyon szűk réteg, értelemszerűen a pártvezetés, és a hozzájuk közel állók használhatnak internetet: a jelet a műholdakról veszik, rendkívül drága megoldás révén. Phenjanban egyetlen internetkávézó működik, itt is ezt a módszert alkalmazzák. A kormányhivatalok, bankok és egyébb regionális központok egy helyi intranet - szolgáltatás, a Kwangmyong segítségével kapcsolódnak össze.

Ha ez így van, ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Kim Dzsong Un egy frontvonalat máris megnyitott a kiberháború kezdeményezésével. S hogy mi a célja ezzel? Krasznay Csaba úgy véli, ez elsősorban egyfajta erőfitogtatás. Meg akarják mutatni déli szomszédjuknak, hogy nincsenek biztonságban. Az eszközök skálája rendkívül széles. A kevésbé veszélyes esetek közé sorolható, sőt még talán humorosnak is tekinthető az, hogy sorozatban küldenek észak- koreai vezetést dicsőítő emaileket déli felhasználóknak, bár erősen kétséges, hogy ezek hatására bárki is Északra kívánna szökni.



Sokkal veszélyesebb „fegyver” a GPS-kommunikáció zavarása, melyet, ha nem sikerül időben észlelni, légi és tengeri katasztrófákhoz vezethet, nem beszélve a közlekedésben kialakuló káoszról. Az asszimetrikus hadviselés támasztotta kihívásnak Dél-Korea is igyekszik megfelelni, így hackerek és más programozó szakemberek, például „digitális helyszínelők" és cloud-computing szakértők toborzására és kiképzésére Dél-Korea is nagy hangsúlyt fektet. A Korea Universitín a hadsereg kezdeményezésére „kiberháború-képzés" indult annak érdekében, hogy felvehessék a harcot az ellenség nagyjából ezerfősre becsült kiberhadseregével. Nem véletlen az sem, hogy London és Budapest után Szöul fog otthont adni a Cyber Space Workshop programsorozat következő rendezvényének, melynek célja az államok, vállalkozások és nem kormányzati szereplők hatékonyabb együttműködésének kialakítása a kibertér biztonságának védelmében.

Fotó: archív


Aktuális videók
2019. február 16. 08:16
„Barátság a sporton keresztül”
2019. február 15. 19:19
Irány Bosznia-Hercegovina!
2019. február 15. 14:30
Lőgyakorlaton a tatai géppuskások
2019. február 15. 07:15
Megmérettetésen a vegyivédelmi katonák
2019. február 14. 07:14
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat