honvedelem.hu
A kuruccá lett Bottyán János
Háromszázhárom éve,1709. szeptember 26-án hunyt el a kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére, Bottyán János, közismertebb nevén Vak Bottyán, aki támogatta a szegényeket is, ezért nem csak katonái, hanem a tömegek is bálványozták.
Bottyán János a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt, akinek tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó.

Bottyán János születési éve bizonytalan, különböző források 1635–1645 közé teszik. Érsekújvár török kézre kerülésekor 1665-ben a fiatal Bottyán katonának állt. 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben udvarbíró is volt. 1681-től 1683-ig Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, hadnaggyá lépett elő. 1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, s már főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki.



Buda 1686-os visszafoglalása után már viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán. 1692-ben I. Lipót ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Belgrád visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni.

1696–1698 között a Kecskemét-Cegléd-Nagykőrös vidék katonai parancsnoka volt. 1697-ben Savoyai Jenő parancsnoksága alatt harcolt, akinek szintén kivívta elismerését. A spanyol örökösödési háború során 1701-ben ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák elleni harcra.

1703-ban a kurucok ellen küldték. Bottyán és a sereg egy része Zólyomban maradt, amikor a Bercsényi Miklós vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Ocskay László ezereskapitány állt ki ellene, a párbajban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Bottyán azonban már ekkor elígérkezett Rákóczi hűségére. A fejedelem 1703. december 10-én alá is írta tábornoki kinevezését, 20-án pedig a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává is kinevezte.

1704. november 16-án bevette Érsekújvárat, ezért a vár főkapitányává nevezték ki. Rövid Duna-Tisza közi hadakozás után Vak Bottyán a Nyugat-Felvidéket biztosította, majd Rákóczi kinevezte a Dunántúl kormányzójává, és megbízta annak védelmével. 1707-ben a túlerő ellen sorozatos csatákban is megvédte az országrészt.



A trencséni csatavesztés után, 1708 végén a bányavárosok katonai parancsnoka lett. A kuruc tábor ekkor már erősen apad, egyre többen álltak át császári oldalra, de Vak Bottyán mindvégig hűséges maradt a fejedelemhez.

1709. szeptember 26-án vagy 27-én, a Tarnaörs melletti táborban érte a halál. Ekkor hatalmas pestisjárvány dühöngött országszerte, de valójában agyhártyagyulladás volt halálának oka. Temetése 1709. október elején fényes külsőségek, ágyúdörgés közepette zajlott katonai pompával. Hadi és gyászlobogók tengerében temették el Gyöngyösön a ferences rend templomában. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok őrizték. A tábornok pontos nyughelye a mai napig ismeretlen.

Vak Bottyánról II. Rákóczi Ferenc fejedelem így írt: „Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt.”

Aktuális videók
2019. február 16. 08:16
„Barátság a sporton keresztül”
2019. február 15. 19:19
Irány Bosznia-Hercegovina!
2019. február 15. 14:30
Lőgyakorlaton a tatai géppuskások
2019. február 15. 07:15
Megmérettetésen a vegyivédelmi katonák
2019. február 14. 07:14
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat