honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Veszély fenyegeti a NATO-stratégiát Afganisztánban?
Szakértők szerint ha az Afganisztánban állomásozó koalíció vezetői tagadják is, az a keddi NATO-döntés, hogy korlátozzák az afgán erőkkel közös műveleteket az utóbbiak soraiba tartozók általi „belső támadások” elszaporodása miatt, veszélyezteti a nemzetközi erők stratégiáját az országban.
Tekintettel annak a felháborodásnak a veszélyeire, amelyet egy iszlámellenes, Mohamed prófétát becsmérlő amerikai videofilm keltett, valamint arra, hogy afgán katonák, illetve rendőrök idén már 51, velük szövetséges katonát öltek meg, a NATO kedden úgy határozott, hogy „ideiglenesen” korlátozza a közös műveleteket. E döntés „jelentősen megnehezíti” a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) stratégiáját – vélekedik Stephen Biddle, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora, Afganisztán-szakértő. A nemzetközi közösség célja az, hogy 350 ezer, az ország biztonságáról önállóan gondoskodni tudó afgán katonát és rendőrt képezzenek ki a 2014 utáni időszakra, amikor a 70 ezer amerikai és 40 ezer más országbeli katona már nem lesz Afganisztánban. A közös műveletek korlátozása visszatérést jelent a 2009 előtti stratégiához, amikor az afgán és nyugati katonák közötti kapcsolatok még nem voltak olyan szorosak. Arról a stratégiáról éppen azért mondtak le, mert a haladást „túl lassúnak” ítélték – mutat rá Biddle.

„Ez még csak egy kis visszalépés”, de jelentősége attól függ, átmeneti lesz-e a NATO döntése – jegyzi meg Jeffrey Dressler a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) nevű washingtoni kutatóközponttól. „Ha ez hónapokig eltart, annak bizonyosan lesz hatása” – mondja.

Befolyásos amerikai szenátorok, köztük a republikánus John McCain szerdán felhasználták az előző napi NATO-döntést arra, hogy bírálják az Obama-kormányzat stratégiáját és „azt a sietséget, amellyel létre akarják hozni az afgán hadsereget és rendőrséget, hogy az amerikai erők megkezdhessék a kivonulást a kormányzat által kitűzött határidő szerint”.

Az ISAF-nél azt bizonygatják, hogy a nemzetközi koalíció „tartja a jó irányt” céljai elérése érdekében. „Az, hogy a mindennapi munkában változások történnek, normális dolog a katonáknál, józan megfontolás” – mondja Roger Noble ausztrál tábornok, az ISAF vezérkari főnökének a műveletekért felelős helyettese. Elismeri ugyanakkor a pusztító lélektani hatást a nyugati országok lakossága körében. „A probléma a belső támadásokkal az, hogy eltökéltségünknek az elevenébe találnak. Egy dolog harcban meghalni a felkelők kezétől, és más dolog az, ha a barátaidtól kapsz hátulról egy golyót a fejedbe. Ez stratégiai szintű kockázat” – mondta a tábornok. A koalíció szerint csak a „belső támadások” negyede tulajdonítható a tálibok beszivárgásának.

Stephen Biddle attól tart, hogy ezek csak a csúcsát jelentik egy még aggasztóbb jéghegynek, annak, hogy az afgán erők és a nyugati hadseregek összebékíthetetlen kulturális különbségeik okán nem képesek együttműködni. És „sokkal könnyebb megoldani a beszivárgások problémáját, mint a kulturális összeférhetetlenségét”.

Sarah Chayes, az amerikai összfegyvernemi vezérkar főnökének volt tanácsadója kategorikusabban fogalmaz: „Most már tudjuk, hogy ez a stratégia egészében véve nem működik.” Az afgán hadsereg „sohasem volt több egy olyan kormány karjánál”, amelynek az életképessége kérdéseket vet föl – mondja Chayes asszony, aki immár a Carnegie kutatóközpont szakértője. „Ha nem nézünk szembe sem a kormányzati munka és az afgán kormányon belüli korrupció problémájával, sem Pakisztán szerepével, akkor nem igazán látom a jó megoldást” – figyelmeztet.

magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat