honvedelem.hu
170 éves a Magyar Honvédség
Hille Alfréd és a katonai meteorológia
A hadászati műveletek megtervezésének és végrehajtásának sikere érdekében elengedhetetlen és megkerülhetetlen a meteorológiai előrejelzések elemzése, figyelembe vétele. Hille Alfréd ezredes a XX. század egyik legkiemelkedőbb meteorológusa, a magyar katonai meteorológia megteremtője volt. Cikkünkben róla emlékezünk.

Az 1891-ben, Szegeden született Hille Alfréd igen sanyarú sorsból küzdötte fel magát. Tehetségével hamar kitűnt, piarista tanárainak is köszönhetően a Pázmány Péter Egyetemen földrajz−történelem szakos tanárnak készült. Ám érdeklődése csakhamar a matematika, fizika és a csillagászat felé fordult. Tanulmányai végeztével Kövesligethy Radó világhírű szeizmológus (egyben az egyetemi obszervatórium igazgatója) maga mellé fogadta, s beavatta a tudományok rejtelmeibe.

Hille Alfréd fényes pályáját az I. világháború, később a II. világégés akasztotta meg. Mindkét fronton, de a hadifogságban is helytállt, volt statisztikus és favágó, s megtanult oroszul.

A „nagy háborúból” hazatérve a trianoni tragédiától sújtott országban meteorológusként vették állásba, mert kitűnő szakembernek és jó hazafinak tartották már akkor is.

Hille légállapotmérés ürügyén, úttörő magaslégkör-kutatási eredményei révén elérte, hogy e vizsgálatok okán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyezzen – idővel egyre bővebb létszámú és gyakoribb – repülőgépes felszállásokat. Így gyakorolhattak a pilóták, végrehajthatóvá váltak a beruházások, fejlesztések.

1923–24-ben megalakult a Magyar Légügyi Hivatal, időjárás-kutató állomás jöhetett létre Szegeden − mindez Hille támogatásával; a Kolozsvárról idementett egyetemen pedig a meteorológiával is foglalkozó földrajz tanszék szervezésének részese, vagyis a helyi geotudomány első képviselőinek egyike volt.

Hille nem volt szobatudós, gyakorta repülőre szállt. Hazánkban elsőként, 1925. május 14-én emelkedett tízezres rekordmagasságba, hogy úttörőnek számító megfigyeléseket végezhessen. 1925–43 között 1380 felszállást hajtott végre, átlagosan 4000 méter feletti magasságban. Nyitott gépeken, kezdetleges eszközökkel, felhősebb időben valóságos istenkísértésként…

1925. január 25.: létrejött a Magyar Meteorológiai Társaság, a szakmai tekintélyek (így Réthly Antal meteorológus) között ott ült Hille Alfréd is.

Napi munkája közben, a Magyar Meteorológiai Intézet mellett a honvédségnél Hille Alfréd tíz tanár meteorológussá képzését is megszervezte, ami szintúgy az újjáéledő magyar meteorológia egyik pillérének számított. Másrészről folyamatossá vált a pilótaképzés; az úgynevezett időjelző csoportok valójában vadászrepülők voltak.

E gyakorlatias tudós munkáját úgy képzeljük el, hogy tíz éven át váltott 24 órás műszakban mért, elemzett, saját kezűleg rajzolt időlapokat, térképeket 1932-ig a honi katonai repülés akkori központjában, Mátyásföldön. Ezt követően az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben a 2. emeleti, tűzfal melletti kicsiny, igen szerény szobában dolgozott.

Az 1930-as években szenzációnak számított a napi időjárás-jelentés, amit a Pesti Hírlap honosított meg. Hille Alfréd személyes szikratávírós, telefonos adatgyűjtés után maga elemezte s írta meg (nagy műgonddal) a jelentést, rajzolta meg a térképet, s vitte át a szerkesztőségbe. Pedig a katonai és a polgári repülésmeteorológiai hálózat, valamint a hasonlóan máig nagy jelentőségű balatoni és a dunai viharjelzés megszervezője, a szegedi egyetem magántanára volt!

1945-ben sem tudták rábírni arra, hogy hazáját elhagyja. Tovább ingázott Ormódi utcai szerény, de virággal borított lakhelye és a szolgálatok között. Döntő szerepet játszott az 1946-ban meginduló polgári repülőforgalom megszervezésében; a budaörsi, majd a ferihegyi repterek és repülési útvonalak kijelölésében. Elévülhetetlen érdemei sorát gyarapította a felsőfokú meteorológusképzés megindításával. Emellett az ELTE-n tanított, folyamatosan publikálta tanulmányait, cikkeit. Repülésmeteorológiai tankönyveit hosszú időn át használták az egyetemen.

A Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata, valamint az MH Összhaderőnemi Parancsnokság állományába beosztott meteorológiai csoportok számára Hille Alfréd példaképül szolgál. Ez a tatáros, szikár alkatú ezredes rendkívül képzett, abszolút szaktekintély volt; világnyelveket beszélt, a „Használni, segíteni, sosem ártani!”  alapelvet vallotta.

Szerfölött szorgalmas, szerény, szívós, kollegiális, kitartó tulajdonságai mellett az ízes dél-alföldi – káromkodásmentes, halk – beszéde, családiassága vagy épp kertszeretete tette kedvelt kollégává. Matuzsálemi korban, a virágai között hunyt el. Munkatársai, tanítványai kísérték utolsó útjára, emlékét azóta híven őrzik. Emléktáblája ott függ a siófoki viharjelző obszervatórium falán, amelyen minden év szeptemberében koszorút helyeznek el.


 Fotó: Archív



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat