honvedelem.hu
Háború az utolsó független afrikai országért
Hetvenhat évvel ezelőtt, 1935. október 4-én, hajnali öt órakor az olasz gyarmati hadsereg két irányból – Eritreából és Olasz Szomáliföldről – támadást indított Etiópia ellen. Ezzel kezdetét vette az a fegyveres konfliktus, amely abesszíniai háború néven vonult be a történelembe, és sokan a második világháború egyik „előháborújának” tarják, akárcsak a spanyol polgárháborút.

Mi vezetett el addig, hogy háború törjön ki Etiópiában? Az olasz fasiszta vezető, Benito Mussolini 1934-ben döntött úgy, hogy a leendő olasz gyarmatbirodalom számára megszerzi Etiópiát, az utolsó független afrikai államot. Bármilyen furcsa, de a tervet 1935 januárjában a franciák jóváhagyták, sőt eleinte még a britek is támogatták. A brit külpolitika azonban később már ellenezte a gyarmatosítást, azaz egész Abesszínia olasz kézre kerülését, mert Mussolini terjeszkedése a britek egyiptomi pozícióját veszélyeztette, ráadásul a Vörös-tengeren át Indiába vezető hajóutak biztonsága is kérdésessé vált.

Az olaszok nem véletlenül időzítették a támadást október első napjaira – Mussolini a parancsot október 2-án adta ki –, hiszen Etiópiában eddigre véget ér az esős évszak. A háború október 3-án, hajnali öt órakor kezdődött, amikor az olasz gyarmati hadsereg – Emilio de Bono tábornok irányítása alatt – átlépte a Mareb-folyót, azaz Etiópia és Eritrea határát. A kétszázezer katonát számláló hadsereg többségét olaszok alkották, de akadtak benne szép számmal Afrikaiak – elsősorban szomáliaiak és líbiaiak – is.

Négy nappal később, október 7-én a Népszövetség agresszornak minősítette Olaszországot és gazdasági szankciókat vezetett be a fasiszta állam ellen. Ezek a szankciók azonban nem vonatkoztak a szénre, a vasra és a kőolajra, ráadásul az embargót megszavazó államok között nem volt ott az Amerikai Egyesült Államok, Németország pedig már korábban kilépett a Népszövetségből. Azaz gyakorlatilag semmit nem ért…

Az olasz gyarmati hadsereg támadása gyorsan haladt. Az északi fronton – ahol Emilio de Bono tábornok vezette a csapatokat – eleinte nem ütköztek heves ellenállásba, mert az etióp császár, Hailé Szelasszié úgy gondolta: a döntő ütközetet a tengerparttól távol vívja meg, amikor már hosszúra nyúlik a támadók utánpótlási útvonala. Az olasz csapatok így október 15-én könnyedén vonultak be Etiópia ősi egyházi székhelyére, Akszúmba.

Délen – ezt a támadó egységet Rodolfo Graziani tábornok vezette – az etiópok ellenállását azonban csak november elejére sikerült megtörni, komoly áldozatok árán.

Akszúm elfoglalása után az olaszok északi támadásának lendülete megtört. A támadók rájöttek arra, hogy az etiópok nem vállalnak fel nyílt ütközeteket, s ez óvatosságra intette Bono tábornokot.

Ekkor Mussolini megpróbálta rávenni a gyarmati hadsereg parancsnokát a harci gázok bevetésére, Bono azonban – hivatkozva a gázok használatát már akkor tiltó nemzetközi egyezményekre – megtagadta ezt a parancsot, ezért leváltották. Helyére Pietro Badoglio tábornokot nevezték ki.

Az etióp uralkodó 1935. decemberében döntött az ellentámadásról. A Tembien-hegységben induló támadás eleinte sikeres volt, ám az új olasz főparancsnok, Badoglio tábornok, harci gázok bevetésével megállította az attakot.

Ugyancsak mérges gázok használatával tudtak az olaszok nem sokkal később – 1936. januárjában – a déli fronton is döntő ütközetet nyerni.

Az abesszíniai háború 1936. májusáig tartott, és az olaszok fölényes győzelmével ért véget. Ezt bizonyítják a veszteségi adatok is: a háború nyolc hónapja alatt mindössze 1000-1500 olasz katona esett el, a sebesültek számát pedig 44 ezerre teszik. Az etióp veszteségek ennél jóval nagyobbak voltak, körülbelül 760 ezer katona és civil halt meg, akik közül mintegy 300 ezren éhen haltak.

(Forrás: http://hadtorteneti.blog.hu)

Fotó: Archív



Aktuális videók
2019. február 16. 08:16
„Barátság a sporton keresztül”
2019. február 15. 19:19
Irány Bosznia-Hercegovina!
2019. február 15. 14:30
Lőgyakorlaton a tatai géppuskások
2019. február 15. 07:15
Megmérettetésen a vegyivédelmi katonák
2019. február 14. 07:14
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat