honvedelem.hu
Elkészült a Zrínyi-Újvár
390 éve, május 1-jén született a Nemzetvédelmi Egyetem névadója, Zrínyi Miklós. Az évforduló alkalmából készült el a Zrínyi-Újvár makettje, amelyet a ZMNE Bolyai Makett Klub épített meg másfél hónapos kitartó munkával, Dr. Padányi József ezredes, rektorhelyettes felkérésére.

A Zrínyi-Újvár napokban elkészült makettje 2010. április 23-án méltó helyre került. Az ,,A” épület aulájában, a Zrínyi festmény előtt, mától kezdve mindenki megcsodálhatja. A kutatásokat a ZMNE és a HM HIM közös munkacsoportja: Bartha Tibor, Hausner Gábor, Kállai Attila, Négyesi Lajos, Németh József, Padányi József és Papp Ferenc szervezte és irányította, Belezna és Õrtilos községek támogatásával. A makettet Hajba László, Kovács Imre, May Károly, Nagy Ádám, Pénzes Tamás, Réti József, Somogyi Balázs, Szabó Zoltán és Varjasi András készítette. Az 1:400 arányú makettet az akkori időkből származó térkép, meglévő dokumentumok és a helyszíni tudományos kutatómunka feltárásai alapján alakították ki a klub tagjai.

 

A Zrínyi-Újvár kutatása

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a névadó költő és hadtudós iránti tiszteletből évtizedek óta részt vállal a Zrínyi-hagyományok ápolásában. Ez egyrészt a Szigetvári Várbarát Körrel való kapcsolattartásban, másrészt Belezna és Õrtilos községekkel való együttműködésben nyilvánul meg, melynek célja az őrtilosi Szent Mihály hegyen feltételezett Zrínyi-Újvár romjainak védelme és emlékezetének ápolása. Ez utóbbi kapcsolat egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban az első jelentős lépésre három évvel ezelőtt került sor, amikor az egyetem hallgatóiból álló csoport egy hetet töltött a területen, mely idő alatt megismerték a terület múltját, és részt vettek a vár feltételezett helyén egy emlékhely és egy emlékmű kialakításában.

A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták, és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak, akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.

A vár helyével kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében 2005 tavaszán a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) közös kutatócsoportot hozott létre, mely terepbejárások során folytatott vizsgálatokat és adatgyűjtést a vár feltételezett területén. Az eredmények arra mutattak, hogy a rombolások ellenére a várnak még napjainkban is vannak beazonosítható részletei. A kutatások továbbfolytatásához a MHTT, a ZMNE, a HIM, a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságai, valamint Belezna és Õrtilos Polgármesteri Hivatalai részvételével egy kibővített munkacsoport jött létre, és 2006. július 10–16. között megkezdődtek a vár helyén a módszeres kutatások. Ennek során elvégezték a terület topográfiai felmérését, talajfúróval vettek mintákat a feltételezett sáncok anyagából, valamint fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet. Ennek eredményeként az egy hetes kutatás során elkészült egy régészeti kutatóárok, melyben sikerült megtalálni egy feltehetően a várhoz tartozó árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait. A fémkereső műszeres átvizsgálással pedig eredményesen azonosítottuk a vár árkának keleti 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet, ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzel fogható eredménye volt mintegy 150 db tárgyi lelet, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből.

A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le. Beazonosítottuk a vár árkának és a sáncok néhány darabját. Összességében ezzel sikerült behatárolnunk és bizonyítanunk, hogy itt állt Zrínyi-Újvár. Röviden ennyiben foglalható össze az a kutatómunka, melynek eredményeként sikerült megválaszolni a magyar hadtörténet egyik évtizedek óta vitatott kérdését. Azzal, hogy megtaláltuk az ostrom nyomait, egyben bizonyítékát adjuk annak, hogy ott állt a vár. A leletek szinte körberajzolják a vár sáncait és jelzik az ott lezajlott harcot.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária



magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat