<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?><rss version="0.92" xml:base="http://www.honvedelem.hu">
  <channel>
    <title>Honvedelmi Minisztérium - honvedelem.hu hírei</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu</link>
    <description>Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hírmagazinja
</description>
    <language>hu</language>

  <item>
    <title>71 éve tört ki a második világháború</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21691/masodik-vilaghaboru-kitorese.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A német csapatok két irányból indították meg a II. világháború kezdetét jelentő, Lengyelország elleni támadást 1939. szeptember 1-jén 4 óra 45 perckor. Hitler a háború kit&ouml;résének k&ouml;zvetlen okaként az előző esti Gliwice kisváros rádióadója elleni támadást jel&ouml;lte meg. Az azonban még máig kérdés, hogy a támadást valóban a lengyelek hajtották végre, vagy a németek sikeres provokációja volt. 
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Hajagtető: a délnyugati lánc eleme</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21642/hajag-teto.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        K&uuml;l&ouml;n&ouml;s hobbija van a Veszprémben élő Kizmus Szabolcsnak: a volt szocialista országok ter&uuml;letén található elhagyott orosz katonai objektumokat járja és megpróbálja feldolgozni azok t&ouml;rténetét, majd a megmaradt romok alapján rekonstruálja az egykori építményt, és igyekszik megfejteni az oda telep&uuml;lt katonai szervezet funkcióját. A  Herend feletti Hajagtetőn található volt szovjet objektumról beszélgett&uuml;nk vele.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>USS Indianapolis: egy sötét folt a haditengerészet fehér egyenruháján</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21337/uss_indianapolis_capak.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        1945. július 30-án a Mochitsura Hashimoto parancsnokolta I-58 tengeralattjáró Japán partjainál els&uuml;llyesztette a USS Indianapolist. A nehézcirkáló titkos bevetésen volt: az szállította Tinian szigetére az első műk&ouml;dőképes atombombát. A tragédiáról egy fél mondat elősz&ouml;r a Peter Benchley jegyezte regényben, a Cápában, illetve az abból kész&uuml;lt filmben hangzott el. De mi k&ouml;ze a kettőnek egymáshoz?
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Áldozatként fogta fel a rakétatelepítést Castro</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21604/castro_kubai_valsag.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A szocialista táborért hozott áldozatként fogadta el Kuba 1962-ben a 
szovjet atomrakéták telepítését - erről beszélt Fidel Castro kubai 
vezető az ország tudósai előtt a keddi kubai sajtó beszámolója szerint. Fidel, aki 2006. július 31-én mondott le az eln&ouml;kségről &ouml;ccse, Raúl 
javára, az 1962. októberi rakétaválság utolsó még élő főszereplője.

      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Az ezerarcú ősi ünnep</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21531/aug20_multidezo.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Azt mindenki tudja, hogy augusztus 20-a nemzeti &uuml;nnep, de biztos megoszlanának a válaszok, ha azt kérdeznénk: milyen évfordulók is k&ouml;thetőek ehhez a naphoz. Szent István szentté avatásán kív&uuml;l sok egyéb rendezvény, esemény is k&ouml;thető ehhez a dátumhoz. Ezen a napon már csaknem 1000 éve tartanak k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző &uuml;nnepeket a magyarok.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Akinek a szövetségesek és a nácik egyaránt hátat fordítottak</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21469/rudolfhess_aug17.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Mintegy 23 éve, 1987. augusztus 17-én, életének 93 életévében halt meg az utolsó, háborús bűn&ouml;k miatt beb&ouml;rt&ouml;nz&ouml;tt náci vezető, Rudolf Hess. Az ellentmondásos személyiségű &ndash; sokak által őr&uuml;ltnek tartott &ndash; férfi éppúgy hunyt el, ahogy élt: furcsa, máig tisztázatlan kérdéseket hagyva maga után.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Hajdani nácik, usztasák, fasiszta bűnözők Bolíviában </title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21433/hajdani_nacik_boliviaban.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A bolíviai kormány ellen lázadó nagybirtokosok, gyárosok és bányatulajdonosok jelentős része a II. világháború után Dél-Amerikába menek&uuml;lt európai fasiszták, illetve leszármazottaik k&ouml;z&uuml;l ker&uuml;l ki &ndash; állítja Jean Ziegler svájci szociológus Der Hass auf den Westen (A Nyugat iránti gyűl&ouml;let) című k&ouml;nyvében. 
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Létezhet &#8222;humánus&#8221; kivégzés? </title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21318/kivegzesek_aug8.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Éppen 120 éve, 1890. augusztus 8-án New Yorkban ker&uuml;lt sor az első villamosszékkel t&ouml;rténő kivégzésre: az amerikaiak szerettek volna egy, az akasztásnál &bdquo;humánusabb&rdquo; kivégzés-formát bevezetni. De akár emberséges, akár nem, nem csupán bűn&ouml;zők, hanem számos politikai vezető &ndash; vagy családjuk &ndash; vagy ártatlan ember is vérpadon végezte.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Egy balerina miatt nem tudták visszafoglalni Norvégiát?</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21643/orosz_balerina_britek_kudarca.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Egy orosz balerina okozhatta a brit csapatok II. világháborús norvégiai kudarcát - der&uuml;l ki a brit elhárítás eddig titkosan kezelt aktáiból, amelyek szerint a csinos és intelligens fiatal nő miatt volt sikertelen a megszállt Norvégia visszafoglalása. Az MI5 brit katonai elhárítás titkosítás alól feloldott aktái szerint Marina Lee világosszőke hajával, megnyerő alakjával és páratlan intelligenciájával szinte mindenhová képes volt bejutni, hogy információkat szerezzen.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Az NDK le akarta rohanni Nyugat-Berlint</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21457/ndk_le_akarta_rohanni_nyugatberlint.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A Német Demokratikus K&ouml;ztársaság (NDK)  illetékes vezetői még az 1980-as években is kész tervvel rendelkeztek arra, hogyan rohanhatnák le katonai erővel Nyugat-Berlint. Ez der&uuml;lt ki egy dokumentumfilmből, amelyet cs&uuml;t&ouml;rt&ouml;k&ouml;n este sugárzott a regionális RBB televízió.

      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>65 éve dobták le az atombombát Hirosimára</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21333/hirosima65eve.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Ma 65 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án dobták le a világt&ouml;rténelem 
első atombombáját Hirosimára. Az általános tévhitekkel ellentétben 
nemcsak az amerikai tudományos k&ouml;zvélemény nagy része ellenezte a 
nukleáris fegyver bevetését, de maga a hadvezetés is megosztott volt a 
kérdésben.




      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Távol-keleti előjáték a II. Világháborúhoz</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21253/szovjet_japan_khaszan_to.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        1938. július 29-én japán csapatok Mandzsúria felől, a Khaszan tónál bet&ouml;rtek a Szovjetunió ter&uuml;letére, mivel úgy vélték, hogy a birodalom tévesen értelmezi a Pekingi Szerződésben megállapított határait. A támadást a szovjetek visszaverték. Alig egy évvel később újabb határvillongás volt a két nemzet k&ouml;z&ouml;tt: ezúttal Khalkin Gol folyó mentén, Kelet- és Belső-Mongóliában újultak ki a harcok.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Megkezdték Zrínyi magyar várának feltárását</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21229/megkezdtek_zrinyi_magyar_varanak_feltarasat.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A hét elején megkezdőd&ouml;tt a k&ouml;ltő és hadvezér Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi, évszázadokig elfeledett várának feltárása Zala és Somogy megye, valamint Horvátország határán, Belezna és Őrtilos k&ouml;zelében. Az 1661-ben ép&uuml;lt f&ouml;ldvár mind&ouml;ssze három évig állt. 
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Temesvár veszte szabad utat nyitott a töröknek</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21198/temesvar_1552.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        1552. júniusában Szokullu Musztafa beglerbég 50 ezres serege élén Temesvár ellen fordult. A várat alig kétezer ember védte. Az egy hónapos ostrom után, július 27-én Temesvár elesett. A harcokban életét vesztette a vár kapitánya, Losonczy István is. A t&ouml;r&ouml;k had ez k&ouml;vetően szinte szabadon vonulhatott tovább Magyarország ellen.  
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Marne térségében ért véget az első világháború</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21076/soisson_i_vh.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A Marne folyónál található Soissonnál 1918. július 18-a és 22-e k&ouml;z&ouml;tt &uuml;tk&ouml;z&ouml;tt meg a német hadsereg a francia és amerikai hadosztályokkal. A csata a második marne-i &uuml;tk&ouml;zet része volt. Ez vetett véget a németek tavaszi hadjáratának és k&ouml;zvetve ezek a csaták voltak azok, melyek az antant javára d&ouml;nt&ouml;tték el az első világháborút.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Hatvanhat év után találkoztak újra</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21031/riport-safrany-mihallyal.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A Múzeumok Éjszakáján a HM Hadt&ouml;rténeti Intézet és Múzeumba látogató vendégek elősz&ouml;r láthatták felújított állapotában a II. világháború harcaiban részt vett híres Nimród páncélozott légvédelmi gépágyút. A látogatók k&ouml;z&uuml;l kevesen tudhatták, hogy a vendégek k&ouml;z&ouml;tt van egy &bdquo;obsitos katona&rdquo; is, aki annak idején egy ilyen harcjárműben teljesített szolgálatot.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>1848-ig nyögte a jobbágyság Dózsa bukását</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20984/dozsa_gyorgy.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        1514. július 15-én mért d&ouml;ntő csapást Szapolyai János a Dózsa Gy&ouml;rgy vezette jobbágylázadásra. A Temesvár melletti csatában magát a vezért is foglyul ejtette, akit néhány nappal később, július 20-án végeztek ki. A későbbi lázadók eredetileg a Bakócz Tamás esztergomi érsek által toborzott keresztes had tagjai lettek volna.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Állandó harcok és permanens intrikák kísérték a Hunyadiakat </title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20967/hunyadiak.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        A Hunyadi-család uralkodása az úgynevezett vegyesházi királyok időszakára tehető. Mind Hunyadi János, mind második fia Hunyadi Mátyás számos jelentős hadjáratot folytatott a t&ouml;r&ouml;k&ouml;k ellen. Utóbbi azonban Bécset is sikerrel vette be. Hunyadi János elsősz&uuml;l&ouml;tt fia, László viszont áldozatul esett az udvari cselsz&ouml;véseknek.

      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>Százmillió emberrel végzett a fekete halál</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20867/pestis_dr_meglecz_katalin_orvos_ezredes.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        Hívják d&ouml;gvésznek, fekete halálnak, nagy halálnak is: az ókor és a k&ouml;zépkor legrettegettebb betegségében, a pestisben legalább százmillióan vesztették élet&uuml;ket az elmúlt évszázadokban, ráadásul a hadjáratok végkifejletét megváltoztató, birodalmak sorsát befolyásoló járványok kórokozója volt az egyik első &bdquo;biológiai fegyver&rdquo; az emberiség t&ouml;rténelmében.
      ]]>
    </description>
  </item>
  <item>
    <title>65 évre állították meg a törököket Nándorfehérvárnál</title>
    <link>http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20785/nandorfehervar.html</link>
    <description>
      <![CDATA[
        554 évvel ezelőtt, 1456. július 4-én kezdőd&ouml;tt Nándorfehérvár ostroma. A vár védői t&ouml;bb mint két hétig ellenálltak az t&ouml;r&ouml;k&ouml;knek, majd július 22-én a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette keresztény csapatok d&ouml;ntő győzelmet arattak a támadók felett. Nem sokkal később mindkét hős meghalt. 
      ]]>
    </description>
  </item>
  </channel>
</rss>