"A múltat nem változtathatjuk meg, de okulhatunk belőle - mondta Bachelet, aki szerint a múzeum felállítása határozottan jelzi: "az ország soha többé nem akar elszenvedni ilyen tragédiát". A 22 millió dollárból 5600 négyzetméteren létrehozott emlékkiállítás hétfő esti megnyitása indulatos emlékeket ébresztett az elnökválasztások második fordulója előtt, amelyen a demokrácia helyreállítása óta a balközép koalíció hatalma először kerülhet veszélybe a jobboldal előretörése miatt.

Az ünnepségen felszólaló perui írót, Mario Vargas Llosát, aki hasonló múzeum létrehozásán dolgozik hazájában, beszéde alatt lehurrogták, mivel a konzervatív Sebastian Pinera elnökjelöltet támogatja. A Pinera mögött álló konzervatív pártok közül kettő annak idején a diktatúrát támogatta. Az emlékmúzeum a diktatúra foglyainak kitépett lapra írt végrendeleteit, dokumentumait, leveleit, személyes tárgyait és művészeti alkotásait vonultatja fel, összesen 40 ezer tárgyat. Szerepel annak az 1197 embernek a fotója is, akik ebben az időszakban tűntek el a titkosrendőrség ellenzékieket begyűjtő akciói során. A kiállított tárgyak között kapott helyet azt a vaságy, amelyre rákötözték a rabokat az árammal való kínzás előtt. A 17 évi diktatúrára emlékező múzeumot egy impozáns, a Moneda elnöki palotánál is nagyobb épületben helyezték el. A Quinta Normal nevű santiagói negyedben, ahol felépítették, emeltek egy falat is, amelyre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30 cikkét vésték.

Az eltűntekként nyilvántartottakkal együtt összesen 3197 halálos áldozata volt a Pinochet-uralomnak, és további 30 ezret börtönöztek be és kínoztak meg.