Hírek Háttér Missziók alakulatok Kiadványok galériák videók Zrínyi webáruház
2017-12-05 07:19, Feith László
Regionális Prima Díjat kapott Hermann Róbert
A magyar tudomány kategóriában dr. Hermann Róbert főtanácsos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének neves kutatója kapta a Regionális Prima Díjat.
A Vállalkozók Országos Szövetségének Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete a szokásokhoz híven november utolsó hétvégéjén tartotta díjátadó ünnepségét; az immár 10. alkalommal megrendezett gála keretében a művészet, az oktatás és a tudomány területén maradandót alkotó személyiségeket jutalmazták.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének kutatása, feltárása érdekében végzett tevékenysége méltánylásaként, a magyar tudomány kategóriában dr. Hermann Róbert vehette át a rangos díjat. Pályafutása során a történész már számos elismerésben részesült, egyebek mellett a Március Tizenötödike Díj (1997), a Zrínyi-díj (2002), a Bezerédj-díj (2009) és a Budapestért Díj (2011) birtokosa, emellett 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést is. – Ezek többségét szakmai szervezetek adták, vagy állami, önkormányzati díjak voltak.

„Most azonban egy merőben más területről érkezett az elismerés, ami azért is különösen jóleső érzés, mert a gazdasági, vállalkozói szféra nagyon ritkán érintkezik a tudománynak az általam is képviselt humán ágával” – jegyzi meg Hermann Róbert, aki már egészen fiatalon, hatéves korában eldöntötte, hogy a történelemmel akar foglalkozni, s 13 éves korában kötelezte el magát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kora mellett. „Ebben döntő szerepe volt Féja Géza Visegrádi esték című regényének, amelyben Kossuth Lajos és Görgei Artúr fiktív párbeszédein keresztül elevenedik meg a szabadságharc időszaka. „Ez a könyv mutatta meg számomra, hogy mennyi érdekesség és vitatott kérdés kapcsolódik ehhez a történelmi eseményhez, s kiváltképp Görgei szerepéhez. Később pedig azzal kellett szembesülnöm, hogy az 1948 utáni történetírásban a szabadságharc katonai története messze nem kapta meg azt a súlyt, amit megérdemelne, s Görgeivel különösen méltatlanul bántak. Úgy láttam, ezen a területen volna mit csinálni” – mondja a főtanácsos.

Hermann Róbert pályafutása gyakorlatilag összeforrt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, melynek kötelékében 1987 óta, azaz immár három évtizede tevékenykedik. „Az egyetem után a Hadtörténeti Intézet középkori és újkori osztályán kezdtem dolgozni, majd 2000-ben fél évig az intézet vezetője, újabb fél évig pedig megbízott főigazgató voltam. 2001-ben kineveztek a Hadtörténeti Intézet igazgatójává, e beosztást 2003-tól a bécsi Hadilevéltár kirendeltségvezetői posztja követte. Az osztrák fővárosból 2008-ban tértem haza, s lettem a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségi igazgatója. Jelenleg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese vagyok; e feladatkört 2011 óta látom el” – említi a történész, aki szerzőként is igen termékeny. Eddig 30 könyve jelent meg, további tízet társszerzőként jegyez, a tudományosan releváns egyéb közleményeinek, tanulmányainak, forrásközléseinek, tankönyvszövegeinek száma pedig eléri a kétszázötvenet.

Jelenleg Görgei Artúr kisebb írásait, egészen pontosan az 1848 előtti és az 1849 utáni publicisztikai munkásságát rendezi sajtó alá. A Zrínyi Kiadó gondozásában megjelenő gyűjteményben számos érdekes dokumentum kapott helyet, például az a levél, amelyben a szabadságharc zseniális húzásairól ismertté vált, az ellenfelei által is tisztelt hadvezére leírja, hogy a tullni utászkari iskolában (melynek 1832–1836 között volt a tanulója) a harmadév végén meg akarták buktatni taktikából és stratégiából.




Hermann Róbert következő nagyobb munkája Zámbelly Lajos honvéd ezredes irathagyatékának feldolgozása, amely előreláthatólag jövőre jelenik meg. Középtávú tervei között pedig a legfontosabb helyen Görgei Artúr életrajzának megírása szerepel. Kosáry Domokos „A Görgey-kérdés története I-II” című művében ugyan lényegében már feldolgozta a tábornok pályafutását, de ebben a témában a tíz éve elhunyt történész levéltári alapkutatásokat nemigen folytatott.

„A kiváló hadvezérről sok esetben napszakra pontosan lehet tudni, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején hol és mit csinált. Ugyanakkor az 1848 előtti pályája is kimondottan jól dokumentált, hiszen az 1820-as évektől a harcok kezdetéig terjedő időszakban írt leveleiből igen jelentős mennyiség, több mint 100 darab áll rendelkezésre. Életének ez a szakasza még sincs rendesen feldolgozva, akárcsak a klagenfurti internálás (1849–1867) éveinek története, a kiegyezés után történteket pedig szinte teljes homály fedi, annak csak bizonyos sarokpontjai ismertek” – sorolja az életrajz megírása és kiadása mellett szóló érveket az elismert szakember.



Fotó: Tischler Zoltán
legfrissebb
legolvasottabb
naptár
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat
galériák
2017-12-13 22:35
2017-12-13 21:54
2017-12-12 18:51
2017-12-12 16:30
VIDEO
2017-12-13 22:35
2017-12-13 21:45
2017-12-12 22:00
2017-12-11 15:41
Impresszum
Adatvédelem
Oldaltérkép
Katonai meteorológia
Legfrissebb RSS Összes RSS
Írjon nekünk!
szerkesztoseg@honvedelem.hu