A II. Világháború utáni magyar katonai filmgyártás hatvan éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségre meghívást kaptak mindazok, akik az elmúlt hat évtizedben tevékenyen részt vettek a katonai filmstúdió munkájában. Mellettük elfogadta még a szervezők meghívását dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, prof. dr. Szabó János nyugállományú dandártábornok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora. De a jelenlévők közt felbukkantak olyan ismert arcok is, mint például Radnai Péter, a „nyuszis magazin” főszerkesztője, aki korábban a Magyar Televízióban, a Manőver című katonai műsor főszerkesztő-műsorvezetője volt. A rendezvény elején a meghívottak aláírták a hatvan éves jubileum alkalmából készített emlékplakátot.

A családias hangulatú rendezvényt megnyitó beszédében Orgovány István, a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a katonai filmstúdió immár hat évtizede készíti a hadsereg, a honvédség és a társadalom történetének filmes-videós dokumentumait. Miközben a stúdió munkatársai megörökítik a magyar katonák hazai és határainkon túli katonasikereit, a kiképzés-felkészítés, a katonaélet hétköznapjait, munkájukkal egyúttal őrzőivé, dokumentátoraivá válnak történelmünknek. Tevékenységük nélkül sokkal szegényebb lenne az az ismeretanyag, amely a kortársaknak, de még inkább a jövő nemzedékének a tegnap és a ma hadseregéről rendelkezésére áll. Ami ma csak egy apró esemény, jelentéktelennek tűnő snitt, lehet, hogy holnap vagy holnapután már történelmi jelentőséggel bír, és hiteles adalékul szolgál az elmúlt időszak eseményeinek megértéséhez.

– Jómagam, mint a mai filmstúdiót működtető társaság ügyvezetője kötelességemnek érzem előrebocsátani: a katonai filmgyártás hat évtizede kitörölhetetlenül beíródott a magyar haderő, szélesebb értelemben a magyar filmtörténet legújabb kori történetébe. A katonai filmgyártás területén dolgozó szakemberek az elmúlt hat évtizedben számos kiemelkedő alkotással gazdagították a magyar filmtörténetet. Nehéz lenne felsorolni azokat a nemzetközi elismeréseket, díjakat, melyeket a stúdió munkatársai szereztek munkáikkal, öregbítve a magyar filmesek tekintélyét. Az új évezredben már három díjat hoztunk el a Római Nemzetközi Katonai Filmfesztiválról; legutóbb a Magyar Honvédség 2009-es tevékenységét bemutató film nyert arany plakettet – ismertette Orgovány István.

A társaság ügyvezetője hangsúlyozta: a katonai filmstúdió az ezredfordulón került a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. szervezetébe. Bár az elmúlt tíz évben a stúdió státusa nem változott, feladatai, működési mechanizmusa terén voltak módosulások. Néhány évig a feladatok külső szakmai erőforrások segítségével való megoldása kapott prioritást. Az évtized második felében azonban egyértelművé vált, hogy az új, tartalmilag jelentősen módosult - és mennyiségileg is megnövekedett - feladatokat csak állandó, a katonai filmgyártás területén tapasztalatokat szerzett munkatársakkal és a kor színvonalán álló technikai háttérrel lehet megoldani. Emellett sikerült stabilizálni a szakembergárdát, kiemelt feladatként kezelték a mai internetes világnak való megfelelést. Erről tanúskodik a honlapunkon, a www.honvedelem.hu-n található számtalan, a Katonai Filmstúdió munkatársai által készített rövidfilm is.

A HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitójában kiemelte azt is, hogy az elmúlt években megvalósult a filmstúdió technikai eszközparkjának modernizációja. Tavaly új utómunka-állomást kaptak, ami már HD minőségű filmek vágására is alkalmas. Emellett új, számítógépes archiváló rendszert is beszereztek, amelynek segítségével lehetővé válik majd a nemzeti filmvagyon részét képező katonai film-, és videoarchívum teljes digitalizálása és rendszerezése.

A bevezető után a meghívott vendégek megtekintették a katonai filmgyártás hat évtizedét bemutató filmet, majd dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter mondott ünnepi köszöntőt.

– A film olyan világot idézett vissza, amely szorosan hozzákapcsolódik a Magyar Honvédség történetéhez. A filmtörténet az 1930-as évek végére teszi a kezdeteket, amikor az akkori magyar hadsereg teljes egyenjogúsítása megtörtént és elkezdődött bemutatása a közvélemény előtt. Mégpedig az akkori legkorszerűbb eszközzel, a filmmel – mondta a tárcavezető, felidézve: a II. Világháborúban a filmhíradó volt az az eszköz, amellyel Magyarország társadalma valamilyen módon értesülhetett arról, hogy mi történik a magyar katonákkal távol az országtól.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a film egyike a leghatékonyabb fegyvernemeknek. Az elmúlt években a társadalom egyik véleményformáló eszközévé vált. Szekeres Imre szerint a magyar társadalom leginkább a katonai filmgyártásban közreműködők segítségével ismerhette és ismerheti meg a "katonaéletet".

– Annak a kornak, amelyben ma élünk, az elvárásai felé az elmúlt években óriási lépéseket tett a stúdió, valamint hogy ebben a megváltozott világban, amelyben az információszerzés egyik nagyon fontos eszközévé az internet vált, jelen legyen a katonai filmstúdió és az általuk készített alkotások. Ma már nem csupán a fiatalok, hanem a középkorúak és az idősebbek körében is a fő információs forrás az internet. Ami megadja a lehetőséget a képi és hangi eszközrendszert egyaránt használni tudó művészeti ágnak, hogy nagyon sok emberhez eljusson – fogalmazott a honvédelmi miniszter, majd arról beszélt, hogy ennek a világnak szigorú követelménye a magas minőség, a gyorsaság és a hitelesség, amely mindenkor jellemző volt, és jellemző ma is a katonai filmstúdióra.

Szekeres Imre ezt követően megköszönte azon alkotók munkáját, akik az elmúlt évtizedekben segítettek abban, hogy a magyar társadalom képet alkothasson a katonaság életéről, munkájáról, feladatairól.

– Nem árulok el titkot, ha elmondom: elég jól ismerem a munkájukat. Nem csupán honvédelmi miniszterként, hanem civilként is, nagyon sok emberrel egyetemben mindig is érdeklődéssel kísértem, hogy milyen aktuális és izgalmas rövidfilmmel jelennek meg, s adnak információt erről a világról. És természetesen még ma megnézem, hogy a honlapra milyen összeállítás kerül fel a mostani rendezvényről – zárta beszédét a honvédelmi tárca vezetője.

Ezt követően prof. dr .Szabó János nyugállományú dandártábornok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora osztotta meg az ünnepség résztvevőivel a katonai filmgyártással kapcsolatos emlékeit. Elmondta: ma olyan világban élünk, amikor a hálózatosodó életünkben a mediatizálásnak kulcsszerepe van.

– A katonai filmgyártás együtt haladt a modern társadalomtörténettel, s abban a védelmi szektor mindenkori helyét fejezte ki. Hálás lehetek a sorsomnak, mivel akkor kerültem az „elválasztó vonal” másik oldalára – hiszen addig csak néző voltam – amikor az 1980-as években egy dokumentarista érdeklődés támadt a katonai filmgyártásban, s egy nagyon remek csapat mellett dolgozhattam szakértőként. A haderőben folyó belső folyamatok közepette olyan, azelőtt említhetetlen problémákat elemeztünk, mint a durvaság, az emberi viszonyok alakulása, az alá-fölérendeltség etikai kérdései – mondta a rektor.

A HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft. vezetése az elmúlt évben döntött úgy, hogy életre hívnak egy korábbi hagyományt, és Zrínyi-emlékgyűrűt adományoznak azoknak a személyeknek, akik a társaság életében és működésében, valamint a meghatározott feladatok végrehajtásában huzamosabb ideig kiemelkedő munkát végeztek. A társaság vezetése úgy határozott, hogy a hatvanadik születésnapon Zrínyi-emlékgyűrűvel ismeri el a magyar katonai filmgyártás legjobbjainak munkáját. Az évfordulón Szentirmai István nyugállományú ezredes, a katonai filmstúdió korábbi vezetője, filmrendező; dr. Balázs Tiborné, vágó; Böjte József, dramaturg, rendező; és Forgó Csaba, vágó rendező, a katonai filmstúdió jelenlegi vezetője vehette át a Zrínyi-emlékgyűrűt Orgovány Istvántól.

A díjazottak közül Szentirmai István nyugállományú ezredes beszédével is megköszönte az elismerést. Elmondta: örömmel vette kezébe a rendezvényre szóló meghívót, hiszen a katonai filmstúdió egykori munkatársait hosszú idő elteltével szólították meg ismét, hogy elismerjék az általuk végzett munkát.

– A katonai filmgyártás hatvan éve készíti a hadsereg és a társadalom történetének filmes és ma már videós dokumentumait. Együtt fejlődött a magyar filmművészettel. A kijelölt utat járta végig, amely utat a múló idő - igaz, egyre halványuló fénye - még ma is megvilágítja. A katonai filmgyártásban közreműködő alkotók nélkül sokkal szegényebb lenne az az ismeretanyag, amelyet hadseregünk múltjáról összegyűjthettünk – fogalmazott a katonai filmstúdió korábbi vezetője.

Szentirmai István ezt követően arról beszélt, hogy a katonai filmgyártás, a hadsereg eseményeinek rögzítésével, hiteles őrzője történelmünknek A jubileumi évforduló alkalmából rendezett ünnepség állófogadással és kötetlen beszélgetéssel ért véget, ahol a régi kollégáknak lehetősége nyílt arra, hogy egymás társaságában idézzék fel egykori élményeiket.

Pohárköszöntőjében Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar Főnöke kiemelte: még őbenne is, aki fiatalabb a katonai filmgyártásnál, emlékeket, és mély érzelmeket keltettek azok a képek és a snittek, amelyeket a rendezvény résztvevői is megtekintettek.

A vezérkari főnök ezt követően köszönetet mondott mindazoknak, akik a mai magyar katonai filmgyártást végzik. Akik nem katonák, de ugyanolyan katonai szolgálatot végeznek, mint az egyenruhás állomány. Hiszen filmre venni a gyakorlatokat, és a kiképzéseket legalább olyan komoly munka, mint a feladatokat végrehajtóké.

– A katonai filmgyártás saját eszközeivel, sajátságos világával, akár – mint ahogy azt a miniszter úr is említette – a Magyar Honvédség egyik fegyverneme is lehetne. Hiszen a hatás amit közvetítenek, illetve amit el lehet érni a magyar társadalomban, nagy jelentőséggel bír. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség felső vezetésének szándéka, hogy "társadalmiasítsuk" a honvédelem ügyét. Értessük meg, hogy a honvédelem nemcsak egy szűk csoportnak, nem csak a magyar katonáknak a feladata, hanem az egész társadalom ügye. Amikor fel kell ismertetni, hogy a magyar katona és a honvédség nem önmagáért van; a magyar társadalom biztonságát szolgálja. Meggyőződésem, hogy ebben a munkában a katonai filmstúdió nagyon sokat tud tenni – mondta Tömböl László.

Ezt követően Böjte József, a filmstúdió korábbi munkatársa kérte a megjelenteket, hogy emlékezzenek azokra is, akik a mai napon már nem lehetnek köztük. És emlékezzenek azokra a katonákra is, akik nélkül nem lehetett volna ilyen filmeket készíteni.

Fotó: Dévényi Veronika és Tóth László