Hírek Háttér Missziók alakulatok Kiadványok galériák videók Zrínyi webáruház
2014-04-15 07:15, Zsalakó István
Kereszthegy
Amiről eddig csak suttogva beszéltek
Játékfilmes elemekkel „fűszerezett” dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal való együttműködésben. A helyszín Erdély, a Gyergyói-medence. A történések időpontja 1944 ősze. A szereplők a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport veteránjai.

Játékfilmes elemekkel „fűszerezett” dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója

Kereszthegy egy ezerötszáz méteres magaslat a Görgényi-havasok hegyláncának csúcsai között. A második világégés óta azonban több ennél. Hősi emlékműként tiszteli a környék népe. Nemcsak azért, mert itt vesztek el apák és fiúk a túlerő csapásai alatt. Hanem azért is, mert mindenki tudta, hogy ezeknek a harcoknak és hősöknek az emlékére nem állított senki emlékművet.

Hét évtized múltán végre egy film is készült, amely felidézi a hősök emlékét. Az alkotócsoport mozgatórugója a gyergyóremetei Nagy József történész, aki székelyföld második világháborús hadtörténetével foglalkozik.  „Erdély visszacsatolása után, 1940-től Gyergyó vidéke is a Magyar Királyi Honvédség által megszállt terület volt” – idézi Nagy József a történelmet. „A honvédség helyi alakulatokat hozott létre, köztük a gyergyótölgyesi 21. határvadász-zászlóaljat, és három székely határőrzászlóaljat. Ezek alkották a magyar királyi 65. határvadászcsoportot, amely 1944 szeptemberében a szovjet csapatokkal vette fel a harcot. Ezekben a katonai szervezetekben székely apák és fiúk együtt küzdöttek és gyakran együtt haltak hősi halált.”


Hét évtized múltán végre egy film is készült, amely felidézi a hősök emlékét

Nagy József 2008 óta készít interjúkat a harcokban részt vett veteránokkal. A gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió tulajdonosa, Berszán-Árus György volt az első segítsége. Stúdióban vették fel az interjúkat, amelyek egy része a Katonai Filmstúdió által készített dokumentumfilmben is szerepel.

Bárány Krisztián újságíró a film forgatókönyvírója és társrendezője. 2005-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatójaként ismerkedett meg Nagy Józseffel, és rajta keresztül a 65. határvadászcsoport történetével. A két egyetemista akkor és ott úgy döntött, a témát fel kell dolgozni, talán egy filmnek kellene születnie.

„A nagy áttörés akkor következett be, amikor Nagy Józsi megszervezte a veteránok találkozóját” – mondja Bárány Krisztián. „Nagyjából ötven hadastyán jött össze, és emlékezett a hősi múltra. Videóra vettük a találkozót, és a stúdióban felvett anyaggal kiegészítve készítettünk egy kisfilmet, amely arra volt jó, hogy támogatókat keressünk, megmutathassuk, mit is szeretnénk megvalósítani.”

Az ötlettel a fiatalok megkeresték a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályát is, ahol Maruzs Roland őrnagy karolta fel az ötletet, aki ma a tárca főosztályán – immár alezredesként – a hadisírgondozó osztályt vezeti. A szükséges anyagiak egy részét a főosztály teremtette elő, s egy konzorciumi ajánlattal megkeresték a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-t is, amelynek ügyvezetője, dr. Bozsonyi Károly az első perctől lelkes támogatójává vált a születendő alkotásnak.


Az is komoly kihívást jelentett, hogy az egyes jeleneteknél száznál is több statiszta mozgatását kellett megoldani

„Amikor a fiatalok Maruzs Roland társaságában felkerestek, és megmutatták a kisfilmet, azonnal láttam benne a nagyot” – emlékezik Bozsonyi Károly. „A «Zrínyi» alapvető feladata részt vállalni a honvédelem ügyét elősegítő projektekben, s úgy gondoltam, ez olyan ügy. A film elkészítéséhez rendelkezésre bocsátottuk a Katonai Filmstúdió technikai bázisát és szakembereit, biztosítva a produkció teljes vezetését, a tárca illetékes főosztálya pedig szakértőt delegált a film megvalósításához, Illésfalvi Péter hadtörténész, főtanácsos személyében.”

De vajon milyen kihívást jelentett egy ilyen nem mindennapi projekt a Zrínyi filmesei számára? Wonke Rezső, a Katonai Filmstúdió vezetője pályája nagy részét a köztelevíziónál töltötte, operatőrként és rendezőként több száz műsorszám fűződik a nevéhez. A külpolitikai szerkesztőség munkatársaként a világ szinte minden válságövezetében és hadszínterén megfordult.

„A stúdió alapfeladata a tárca és a haderő eseményeinek többnyire híradós műfajú feldolgozása” – összegzi a stúdióvezető. „Ebben a filmben viszont keverednek a dokumentumfilmes részletek a játékfilmes elemekkel. Az is komoly kihívást jelentett, hogy az egyes jeleneteknél száznál is több statiszta mozgatását kellett megoldani.”


2013 nyarán a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében dolgozott a stáb

A forgatások két helyszínen folytak. 2013 nyarán a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében dolgozott a stáb.

„Mi örülünk ennek a lehetőségnek” – szögezi le Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. „A téma olyan kényes, amelyről nem volt szabad beszélni, otthon is legfeljebb suttogva. Így egy kicsit önmegismerés is lesz számunkra ez a film. A második világháború óta nem látott magyar katonai egyenruhák bukkantak fel a forgatás napjaiban Gyergyóremetén. Akik viselték: a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai voltak, Igler Attila vezetésével.”

A polgármester mozgósította a település lakosságát a forgatásra, de még Bakó Antal plébános is kihirdette, hogy azon a napon jöjjön mindenki korabeli viseletben, mert bizony Remetén ama napon két mise lesz: az egyik kimondottan a forgatás kedvéért, a harctérre induló, búcsúzó katonákkal. És jöttek az emberek, akik nem csupán statiszták voltak. A jelen és a múlt helyi részesei, akik akarták, hogy jól sikerüljön ez a film. És ehhez önmagukat, arcukat, lelküket adták.


Az erdélyi jelenetek befejezése után Magyarországon, az MH Altiszti Akadémia csobánkai bázisán folytatódott a forgatás

Az erdélyi jelenetek befejezése után Magyarországon folytatódott a forgatás, az MH Altiszti Akadémia csobánkai bázisán. A soproniak mellé felsorakoztak a Magyar Tartalékos Szövetség hagyományőrzői is, Jásdi Balázs főhadnagy parancsnoksága alatt. Itt a román területen használt makettpuskákat felváltották a működő fegyverek. Dörögtek a hegyiágyúk, kerepeltek a géppuskák, robbantak a tüzérségi imitációk. Ezekben a jelenetekben részt vett Csernák János színművész és filmbeli fiaként Fehér Tibor, a Nemzeti Színház tagja.

A film utómunkái 2013 telétől 2014 tavaszáig tartottak a Zrínyi Katonai Filmstúdió utómunka-stúdiójában, Aliczky György vágó keze alatt. 2014. március végére vált véglegessé a film zenéje is, amelyet Ökrös Csaba Príma-díjas zeneművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára szerzett, és a budafoki Dohnányi Zenekar alkotott belőle szimfonikus művet, Hollerung Gábor zeneigazgató vezetésével. A felvételt is a Katonai Filmstúdió készítette, Ferenczi János hangmérnök vezetésével.

A film „esszenciáját” a Kereszthegy című filmben Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész mondja el: „Ezeknek a székely fiúknak megkérdőjelezhetetlen szerepük volt abban, hogy fedezetük mellett Erdély területéről kivonhattak mintegy 150 000 katonát, a magyar 2., valamint a német 8. hadsereg maradványait. E haditett véráldozatát – a Székely Határvédelmi Erők részeként – a 65. határvadászcsoport is vállalta…”


A film utómunkái 2013 telétől 2014 tavaszáig tartottak a Zrínyi Katonai Filmstúdió utómunka-stúdiójában

Történelmi háttér


1940 szeptemberében a Magyar Királyi Honvédség megszállta többek között Gyergyó vidékét is. Még ezen ősszel berendezkedett a 21. székely határvadász-zászlóalj Gyergyótölgyes parancsnoksági központtal, alegységeinek egy része Gyergyó vidékének keleti szorosaiban helyezkedett el. A magyarországi tisztikar fokozatosan töltötte fel a zászlóalj állományát helyiekkel, hazaengedve az anyaországi állományt, megszervezve az állandó határvédelmet.

1942-től felállítottak Gyergyó vidékén három székely határőr-zászlóaljat, amelyek 40 és 60 év közötti korcsoportú állománnyal rendelkezvén, kiegészítették a védelmet.

1943 őszén másfél ezer 18-19 éves „levente katonát” vonultattak be tényleges katonai szolgálatra Maroshévízre, akiket 1944 tavaszán beosztottak az idős határőrök által felállított zászlóaljakba. A székely határőr-alakulatokat és a 21. határvadász-zászlóaljat a Gyergyószentmiklóson felállított 65. határvadászcsoport parancsoksága fogta össze, alárendelve a marosvásárhelyi központú Székely Határvédelmi Erők Parancsnokságának.

1944. szeptember 3-án a szovjet Vörös Hadsereg a Békás-szorosban érte el először a védelmi vonalat, melynek során kibontakoztak a rövid ideig tartó védelmi harcok. A magyar állam a kiürítés mellett döntött stratégiai okokból: a visszavonuló harcokban a 21. határvadász-zászlóalj egy része a Gyergyói-havasokban fogságba esett, másik része sikeresen visszavonult Szalárdig a Maros völgyében.

Fotó: Katonai Filmstúdió

Forrás: Magyar Honvéd 2014. április
kapcsolódó tartalmak
legfrissebb
legolvasottabb
naptár
magyar honvéd
honvédségi szemle
Altiszti folyóirat
galériák
2016-12-09 14:49
2016-12-09 09:25
2016-12-08 21:38
2016-12-08 09:21
VIDEO
2016-12-08 13:16
2016-12-06 11:29
2016-12-06 07:01
2016-12-05 18:36
Impresszum
Adatvédelem
Oldaltérkép
Katonai meteorológia
Legfrissebb RSS Összes RSS
Írjon nekünk!
szerkesztoseg@honvedelem.hu