Blair, akivel - memoárkötetének aznapi megjelenése alkalmából - a BBC televízió sugárzott egyórás interjút szerdán este, kijelentette: "teljesen elfogadhatatlannak" tartaná, ha Irán atomütőerőre tenne szert. Hozzátette: a külvilágnak fel kell készülnie arra, hogy ebben a kérdésben "konfrontálódjék" Iránnal.
Arra a riporteri kérdésre, hogy ez katonai konfrontációt is jelenthet-e, Blair úgy válaszolt: "igen, szükség esetén katonailag is" szembe kell szállni Iránnal. "Ennek nincs alternatívája, ha (az irániak) folytatják az atomfegyver kifejlesztését ... ezt az üzenetet jól hallhatóan, egyértelműen el kell juttatni nekik" - fogalmazott az egykori munkáspárti miniszterelnök.
Független londoni elemzők szerint ugyanakkor az iráni atomfegyver-fejlesztés még nem jelent azonnali veszélyt.
A legnagyobb londoni hadászati kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ katonai kapacitásairól összeállított, ez év elején kiadott idei elemzés - Military Balance 2010 - szerint Iránnak már 2009 elején elégséges dúsított hasadóanyaga volt egy nukleáris töltet előállításához, a tényleges fegyverré fejlesztési folyamat azonban még nem tart ott, hogy már közvetlen fenyegetést jelentsen.
Jóllehet az iráni dúsított hasadóanyag-készlet továbbra is növekszik, és nemsokára két atomfegyver elkészítéséhez is elegendő lesz, a dúsításhoz használt centrifugák állaga azonban a jelek szerint romlik, és most sokkal kevesebb működik e berendezésekből, mint egy éve - állt a februárban kiadott jelentésben. Az IISS szakértői szerint "egyértelmű", hogy az iráni atomprogramot műszaki gondok hátráltatják, és így "van még idő a diplomácia" számára.
A szerdai BBC-interjúban Irakról szólva - egyenes utalással arra, hogy az invázió után nem kerültek elő tömegpusztító fegyverek - Blair egyértelműen kijelentette, hogy az e fegyverek létéről szóló hírszerzési adatok tévesek voltak, és ezért ő mindig is hajlandó volt bocsánatot kérni. Azokért a döntésekért azonban, amelyeket az akkor rendelkezésre álló hírszerzési értesülések alapján hozott, nem tud bocsánatot kérni - tette hozzá.
A volt kormányfő kijelentette: ma is személyes meggyőződése, hogy a katonai beavatkozás volt a helyes döntés, mert ha Szaddám Huszein egykori iraki elnök még mindig hatalmon lenne, akkor "mára Irán versenytársává vált volna a szélsőségességben".
Arra a felvetésre, hogy az iraki háborúnak minden becslés szerint százezernél több polgári áldozata volt, Blair azzal válaszolt, hogy Huszein idején több százezren haltak meg, és a néhai iraki államfő saját népe ellen vetett be vegyi fegyvereket.
Tony Blair kijelentette: felelősséget vállal az iraki háború ügyében hozott döntésekért, de nem bánja, hogy meghozta e döntéseket. "Ha azt mondanám, hogy megbántam, nem azt mondanám, amit gondolok" - fogalmazott.
Blair - Afganisztánra is utalva - kijelentette: a nyugatnak meg kell értenie, hogy a térségben "nemzedéknyi ideig tartó küzdelem" folyik.
