A megcélzott növekedés hosszú évek óta most először lesz egy számjegyű. Li emlékezetett arra, hogy az elmúlt években ez az összeg Kínában a GDP 1,4 százaléka volt, míg ugyanez az Egyesült Államokban 4 százalék felett van, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és - a kérdező hazájában - Oroszországban is meghaladja a 2 százalékot. Kína védelmi kiadásai területéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez, tengeri határai hosszához viszonyítva alacsonynak mondhatók - húzta alá Li, hangsúlyozva, hogy országa kizárólag szuverenitásának és területi integritásának megőrzését célozva fejleszti haderejét.

A Stockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI adatai szerint az Egyesült Államoké a világ katonai kiadásainak 40 százaléka, őt Kína követi, megelőzve Franciaországot, Nagy-Britanniát, Oroszországot és Németországot. Kína egy évtized alatt 194 százalékkal emelte fegyverkezésre fordított kiadásait. A hadi költségvetésről szóló kínai adatok nem feltétlenül felelnek meg a teljes valóságnak. 2008-ban például a Pentagon becslése szerint a kínai katonai költségvetés 105-150 milliárd dollár között lehetett, hivatalosan azonban 60,1 milliárd dollárról beszéltek. A kínai hadsereg létszámát tekintve a legnagyobb a világon: 2 250 000-en alkotják. A tartalékosok száma 800 000.