Az afganisztáni misszió katonáját – aki a kinti szolgálata során, augusztus 23-án szenvedett súlyos sérüléseket – bajtársai köszöntésének napján ragadta el a halál a budapesti Honvédkórházban. Tatán, a Klapka György laktanyában az egyperces néma gyászt követően a miniszter méltatta a küldetésben lévő katonáink hősies helytállását. Megköszönte szolgálatukat, amit becsülettel végeztek a rendkívül nehéz és veszélyes munkájuk során. Utalt rá, hogy a misszió teljesítése hazánk nemzeti érdeke, a távoli országban is a nemzet szolgálata.

Az itthoni feladatokkal kapcsolatban leszögezte: „Belekezdtünk a honvédelem egész rendszerének megújításába: a Magyar Honvédséget alkalmassá fogjuk tenni arra, hogy eleget tehessen az alkotmány által kijelölt feladatának, a haza fegyveres védelmének.

Megállapította: „az, hogy ma nem teljesen alkalmas erre, sohasem a becsületes katonákon múlott!” Arra kérte őket, folytassák a szolgálatot hivatásosként, szerződésesként, vagy – ha visszatérnek a civil életbe - jelentkezzenek a tartalékos állományba, „amelyet rövidesen méltó feltételekkel újra megszervezünk.”

Beszédének végén kijelentette: „Soha nem engedjük el egyetlen magyar honvéd kezét sem! Sem a csatatéren, sem a betegágyánál, sem életében, sem holtában” – zárta köszöntőjét a miniszter.

Az ünnepségen a katonák kitüntetéseket, elismeréseket vettek át a minisztertől, a Honvéd Vezérkar főnöktől, az összhaderőnemi parancsnoktól, az országgyűlés honvédelmi bizottsága alelnökétől és az afganisztáni magyar nagykövettől.

Szöveg: Németh Zsolt
Fotó: Tóth László