Az al-Kaida második számú vezetője, Ajman az-Zavahri értesülések szerint egy 22 főből álló alakulatnak adta ki a parancsot, hogy a kabuli repülőtéren szálljanak fel egy vagy több utasszállítóra, térítsék el, és vezessék a főváros „fontos célpontjaiba”. A célba vett épületek között állítólag Hamid Karzai afgán elnök hivatala, a NATO főhadiszállása, Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által használt Ariana hotel is szerepelt.

A merénylettervről titkosszolgálati ügynökök 2009. március 23-án készítettek jelentést, amely szakértők szerint rávilágít a koalíciós országok hírszerzési munkájának „vegyes minőségére”, különösen ami a fenyegetésekről szóló beszámolók pontosságát illeti. A beszámoló ugyanis egyfelől igen részletes, közli a tervezett támadásban részt vevők számát, valamint a merényletben állítólag érintett, a terroristákat hamis dokumentumokkal ellátó afgán és pakisztáni vezetők, illetve egy pilóta nevét. A beszámolóból az is kiderül, hogy a merénylők a pakisztáni Karachi egyik repülőklubjában vettek volna órákat. Ideológiai kiképzésük - szintén Pakisztánban - állítólag már korábban megkezdődött.

A jelentés szerint a 22 terrorista mind az al-Kaida tagja, közöttük arabok, pakisztániak, csecsenek és üzbégek is voltak, mindannyiukat hamis afgán iratokkal látták el. Afganisztánba érkezve orosz, kínai és iráni vízumot kellet volna szerezniük. A feljegyzés ugyanakkor - noha a forrás C3-as, vagyis „eléggé megbízható”, az információ pedig „elképzelhetően igaz” minősítést kapott - pontatlan a repülőgépek és a célpontok számát illetően. A merénylet végrehajtását szakértők szerint ugyanakkor jelentősen megnehezítette volna az a tény, hogy a kabuli repülőtérről óránként csak alig néhány járat száll fel, Kínába és Oroszországba pedig nem irányul közvetlen járat. Az afgán főváros repülőterén emellett a világon az egyik legszigorúbb biztonsági intézkedések vannak érvényben.