Robert Gates amerikai védelmi miniszter az informális találkozót lezáró sajtóértekezleten felszólította kollégáit, gondoskodjanak róla, hogy az afgán biztonsági erők - amint lehetséges - képesek legyenek felváltani a NATO-vezetésű biztonsági erőt (ISAF). „Több kiképzőre van szükség, és azonnal... Ahogyan nő majd az afgánok száma országuk biztonsági erőiben, képeseknek kell lennünk kiképezni őket, hogy a lehető leggyorsabban harcba küldhessük őket” - hangsúlyozta Gates.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén több kiképző küldésére buzdította a tagállamokat, hozzátéve, hogy a kabuli kiképző iskolákban további 1300 ilyen szakemberre van szükség. Elmondta azt is, további 21 katonai és 119 rendőrségi kiképző csoportra lenne szükség, ami további 2400 kiképzőt igényelne. NATO-tisztségviselők szerint ezzel a kiképzők összlétszáma megközelítené a négyezret. Az afgán fegyveres erők - és főleg a rendőrség - kiképzési programja éveken át alulfinanszírozott volt, de fontosabb céllá vált azóta, hogy Barack Obama amerikai elnök tavaly decemberben célként tűzte ki, hogy 2011 júliusától kezdve az afgánok fokozatosan vegyék át a biztonsági feladatok ellátását, az ázsiai országba vezényelt amerikai csapatok létszámát pedig csökkentsék. Az afgán rendőrség jelenleg közel 90 ezer fős, a hadseregben 98 ezren szolgálnak. A nagyhatalmak azt szeretnék, ha a rendőrség létszáma 2011 októberére 134 ezerre, a hadseregé 171 600-ra emelkedne.

A NATO nem hivatalos becslése jelenleg 30 ezerre teszi a vallási fanatikus muzulmán tálib lázadók létszámát. Gates az európai szövetségeseknek tett gesztusként az isztambuli értekezleten bejelentette: az amerikai hadsereg megosztja az aknák elleni védelemmel kapcsolatos, eddig titkos új technológiát azokkal a szövetségeseivel, akik részt vesznek az oldalukon az afganisztáni háborúban. A szövetségeseket felszerelik aknának ellenálló páncélosokkal (MRAP), amelyekre már nincs szükség Irakban, ellátják őket jelzavarókkal, aknakutató és -mentesítő robotokkal, földradarral és más, általában senkinek át nem engedett katonai felszerelésekkel. Segíteni fogják őket mindennel, ami a törvények keretei között lehetséges. Az újonnan gyártott MRAP-járműveket elsőként az amerikai katonák kapják meg, mert ezt írja elő a törvény. A szövetségesek az Irakban feleslegessé váló eszközökhöz juthatnak hozzá, s közülük is elsősorban azok, akik a legveszélyesebb helyszíneken vannak jelen. A páncélvédelemre és aknaelhárításra a rögtönzött robbanóeszközök ellen van szükség, amelyek a tálib arzenál leghalálosabb fegyverei. A NATO főtitkára szerint az amerikai ajánlat fontos lépés, és hozzájárulhat a szövetségesek meggyőzéséhez, hogy küldjenek több katonát és kiképzőt Afganisztánba.

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta: Magyarország 2010-ben egyebek mellett az afgán légierő helikopteres katonáinak kiképzésével (Air Mentor Team) járul hozzá a hatékony afgán biztonsági erő létrehozásához. A Magyar Honvédség tervezi továbbá az egyéni beosztásban levő törzstisztek létszámának emelését, valamint kész vállalni a kabuli nemzetközi repülőtér vezető nemzeti szerepének ellátását 2010 októberétől. Szekeres Imre elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei felkérték a katonai szövetség főtitkárát, három hónapon belül tegyen javaslatot a NATO-parancsnokságok átalakítására, létszámuk és feladataik csökkentésére. Erről több tagállam, köztük Magyarország kezdeményezésére döntöttek.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a parancsnokságok reformja nagy lehetőséget kínál Magyarországnak. Az eddigi tárgyalások alapján úgy néz ki, hogy a korszerűbbé tett parancsnokságokban Magyarország legalább két tábornoki helyre jelölhet majd vezetőt. Ez azt jelenti, hogy a két tábornokkal együtt nagyjából még száz magyar tiszt és tiszthelyettes vehet majd részt a NATO közös feladatainak megoldásában. A reform nagymértékben csökkentené a NATO költségeit is. Utóbbira sürgető szükség lenne, mivel a NATO költségvetésének hiánya idén már meghaladja a 600 millió eurót.

A NATO afganisztáni műveleteivel összefüggésben a védelmi miniszterek elfogadtak egy műveleti utasítást, amely az „arany óra” fogalmát vezeti be. Az Afganisztánban szerepet vállaló katonáknak bármilyen sebesülés esetén egy órán belül kórházi ellátást kell kapniuk, és a tagállamok vállalják az ehhez szükséges helikopterek és más eszközök biztosítását, illetve az egészségügyi kapacitás kiépítését. Szekeres Imre utalt rá, ebben Magyarország nagy szerepet vállal, hiszen tavaly ősz óta Budapesten működik a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja, mely kidolgozza a szóban forgó műveleti utasítás direktíváit és módszertanát.